Nyomtatóbarát változat
|
családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> |
családtagok létminimuma |
= összesen |
egy főre |
|
Egyedülálló nő |
27 563 Ft |
|
27 563 Ft |
|
Nyugdíjas nő |
22 050 Ft |
|
22 050 Ft |
|
Egyedülálló férfi |
27 319 Ft |
|
27 319 Ft |
|
Nyugdíjas férfi |
21 855 Ft- |
|
21 855 Ft |
|
Anya + 1 gyerek |
22 332 Ft + 17 144 Ft |
= 39 476 Ft |
19 738 Ft |
|
Házaspár |
22 088 Ft + 22 332 Ft |
= 44 420 Ft |
22 210 Ft |
|
Nyugdíjas házaspár |
17 670 Ft + 17 866 Ft |
=35 536 Ft |
17 768 Ft |
|
Házaspár + 1 gyerek |
20 642 Ft + 20 886 Ft + 15 698 Ft |
= 57 226 Ft |
19 075 Ft |
|
Anya + 2 gyerek |
20 886 Ft + 2x15 698 Ft |
= 52 282 Ft |
17 427 Ft |
|
Házaspár + 2 gyerek |
20 142 Ft + 20 386 Ft + 2x15 198 Ft |
= 70 924 Ft |
17 731 Ft |
|
Házaspár + 3 gyerek |
19 820 Ft + 20 064 Ft + 3x14 876 Ft |
= 84 512 Ft |
16 902 Ft |
Az elmúlt hónapban a négytagú családok egy főre jutó létminimuma 583 Ft-tal (3,29%) nőtt.
Ez a rendkívül magas növekedési ütem megközelíti az év eleji hónapok áremelkedési rátáját. Összehasonlításul: az elmúlt hónapban a létminimum növekedése nem érte el az egy százalékot sem. A meglóduló áremelkedésekben a gazdaság szereplőinek bizalmatlanságát, érdekérvényesítését kell látnunk: a privatizáció révén külföldi kézbe került élelmiszeripar és élelmiszer-kereskedelem diktálhatta a feltételeket. Ezért növekedhettek elsősorban az árrugalmatlan cikkek árai, míg a ruházkodási kiadások alig, a lakásfenntartási költségek egyáltalán nem emelkedtek. Az élelmiszerárak emelkedése az öt százalékot is meghaladja, különösen gyorsan drágultak a zöldségek, a lisztesáruk és a fűszerek. Ez utóbbiaknál az átlagos áremelkedés mértéke (7,5%) kísértetiesen hasonlít az elmúlt hónapban bevezetett nyolcszázalékos vámpótlékhoz. Míg a zöldségeknél a szezonális ármozgásokra gyanakodhatunk elsősorban, a lisztesáruk esetében az elmúlt hónapokbeli drasztikus burgonyadrágulás kísérő jelenségéről lehet szó (a tészta, a galuska, a rizs egyre inkább keresett burgonyapótlóvá vált).
A minimális megélhetés költségeiből minden harmadik forintot (havi 5731, napi 191 Ft-ot, 32,3%-ot) élelmiszerre költünk. Mindennapi tapasztalataink látszólag ellentmondanak ezen állításnak. Ennek oka az, hogy a sarki fűszeresnél nemcsak élelmiszert, hanem a háztartáshoz szükséges napi kellékeket is (mosópor, WC-papír, fogkrém) megvásároljuk. Ezeknek az értéke a létminimum további 13 százaléka (napi 77 Ft). Gazdálkodásunk átlátását tovább bonyolítja, hogy élelmiszerre nemcsak a sarki fűszeresnél költünk, hanem befizetjük gyermekünket a közétkeztetésbe, a zöldséget, gyümölcsöt a piacon, a húst pedig a megszokott hentesünknél vásároljuk. Kevesebb a kiadásunk, ha az élelmiszerköltségeknek csaknem 40 százalékát (39,3%) piacon, hentesnél adhatjuk ki.
Az elmúlt hetekben a szociális indulatok erősödését is megfigyelhettük. Meg kell jegyeznünk, hogy ennek nem a gyorsuló áremelkedés, de nem is a jövedelmek csökkenése az oka, hanem a Bokros-csomagban megtestesülő értékváltás és a belőle következő biztonságvesztés.
Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.
Budapest, 1995. június 6.
Léthatáron Alapítvány
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét