Skip to main content

Pseudonomas aeruginosa

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Szappan és sampon a tápláléka a pseudonomas aeruginosa nevű baktériumnak, amely ehhez az étrendhez olyan emésztőenzimet használ, amely a sampont és szappan fő alkotóelemét hatástalanná teszi, állapították meg német tudósok.

A pseudomonas aeruginosát társai zömével szemben nem állítja meg sem a fogkrém, sem a sampon, sem pedig a tusfürdő, sőt, kifejezetten kedveli ezeket. Gregor Hagelüken és kutatócsoportja jött rá arra, hogy a tisztálkodáshoz használatos szerek azért nem ártanak a baktériumnak, mert olyan enzimet produkál, amely egyszerűen kettéhasítja a nátriumlaurilszulfát molekulát. Ez a fő összetevője nagyon sok tisztálkodási cikknek, és kevésbé hatékonyan védekező baktériumok számára halálos, mert feloldja a sejthártyát. A pseudomonas aeruginosa ezzel szemben nemcsak képes megvédeni magát, hanem egyenesen a széthasított molekulákkal táplálkozik.

Ezen képessége miatt ott lakik, ahol az a legkevésbé várható: a fürdőszobában, a mosó- és mosogatógépben, vagy éppen a samponos flakonban.

Más szóval a talajban és a vízben igen elterjedt baktériumnak nem árt az ember tisztálkodása, s nyugodtan élhet a fürdőszobában, viszont – bár az orvosok szerint az egészséges embernek nem árt – de fertőzést okozhat, ha kórházakban műtét után közvetlen kapcsolatba kerül a nyílt sebbel, és légúti megbetegedést is kiválthat.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon