Skip to main content

RENDŐRSÉGI KIHALLGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Hajnóczy Béla rendőrségi kihallgatása

Hajnóczy Béla rendőrségi kihallgatása 1964. május 1-én.
Felvette: Horváth László r. hadnagy

Ismertesse önéletrajzát!

„Édesapám 1945 előtt ügyvéd volt, 1945 után több helyen volt alkalmazásban, mint fizikai munkás, utoljára a postán dolgozott, mint fűtő és levélválogató. Édesapám 1962-ben meghalt.

Édesanyám htb. És apám után kap havi 401 Ft. nyugdíjból és albérlők tartásából él. Testvéreim nincsenek. Iskolai végzettségem VIII általános /+ g. nincs érett.”/ amit 1956-ban végeztem el. Iskoláim elvégzése után dolgozni mentem, és különböző vállalatoknál voltam alkalmazásban, mint segédmunkás.

1960. X. 4-én a Magyar Képzőművészeti Főiskolához mentem dolgozni, ahol mint segédmunkás voltam alkalmazásban, és 1960. V. 26-án szerződés lejártával kiléptem.

1961. junius 3, a Fővárosi Fürdőigazgatóságnál helyezkedtem el, mint kabinos voltam, és itt csak 6 napot dolgoztam.

1961. VI. 26-án a Fővárosi Ásvány- és Szikvízüzemhez mentem dolgozni, ahol 1961. VIII: 31-ig dolgoztam, majd a Budapesti Postaigazgatóság Budapest 8-nál dolgoztam 1961. X. 15, 1962. VIII. 24-ig.

1962. IX. 3-án a Franklin Nyomdába dolgoztam, mint betanított munkás, és 1963. IX. 7-én kiléptem.

1963. XI. 5-én a Televízióhoz mentem dolgozni, ahol mint felvétel vezető (azaz segédmunkás) voltam. Ezen munkahelyen 1964. március 1-ig voltam alkalmazásban.

1964. március 10-től a Bp. Orvostud. Egyetemen mint alkalmi munkás dolgoztam, és az Iskolai Taneszközök Gyárába most helyezkedtem el, mint betanított munkás, ahol 1964. május 3-án kell kezdenem a munkát. [Sortördelések a munkahelyek vonatkozásában tőlem, az eredeti jkv. folyamatos. – Sz. Z.]

Munkahelyeimen sem fegyelmi, sem társadalmi bírósági eljárást nem folytattak ellenem.

1960 november hónapban kötöttem házasságot Tamás Elvirával, akivel jelenleg is együtt élek. Gyermek házasságunkból nem született, feleségem az I. ker. Kézműipari Vállalatnál van alkalmazásban, mint bedolgozó, havi jövedelme 800 Ft.

Sem a pártnak, sem a KISZ-nek tagja nem voltam és nem is vagyok. Az ellenforradalom ideje alatt szüleimmel voltam, semmiféle ellenforradalmi cselekményben nem vettem részt.

Büntetve nem voltam.” […]

Vászolyi Erik

Kihallgatás helyszíne:
IX. Hámán Kató u. 9. fszt. 1.

Adatok:

Vászolyi Erik

Szül.: Budapest, 1933. március 24. Atyja: Vászolyi Gyula, Anyja: Funiák Olívia

Szig.: AU III. 819969

Lakhely: IX. Szamuely u. 60.

Gyermeke: egy, 4 éves (Erika)

Foglalkozás: magyar szakos gimnáziumi tanár (Bólyai János Ált. Gimn. XIII. Váci u. 21.)

(beszél oroszul)

Feleség: N. M., orosz szakos tanár a Lumumba Egyetemen

Irodalmi, tudományos dolgozatok: összehasonlító nyelvészettel foglalkozik (10 éve a SZU-ban is)

Hajnóczyt egy évig tanította.

„Hajnóczy Bélát 6 évvel ezelőtt tanítottam a középiskolában. Rendkívül érdeklődött az irodalom iránt, én tanítottam ezt, így alakult ki közöttünk jó kapcsolat. Hajnóczy Béla irodalmi dolgokkal gyakran felkeresett engem.”

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon