Skip to main content

Tények talányok nélkül

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Langmár Ferenc: Külkereskedelmi titoknokok (Beszélő, 1993. május 15.)


Hiába sikerül egy vitás kérdést tisztázni, máris ott a következő talány.
(Örkény)


Langmár Ferenc a Beszélő május 15-i számában „Külkereskedelmi titoknokok” címmel nehezményezte, hogy az NGKM több kérdésére nem adott választ. Cikkének címe és saját tapasztalatai alapján azt sugallja, hogy a minisztérium titokban tartja a statisztikai adatokat és a tevékenységét. Nehéz valakit meggyőzni vélt igazának ellenkezőjéről, de talán sikerülhet ez a tényekkel egy olyan ember esetében, aki számára a statisztikai adatok mindenek felett állnak.

Ízelítőül megemlítjük, hogy 1992-ben a külgazdasági minisztérium felső és középvezetői, valamint referensei tollából megjelent cikkek, valamint a velük készített interjúk száma összesen 735 volt. Évi átlagban tehát naponta több mint kettő érdemi véleménynyilvánítás jelenik meg, illetve hangzik el Magyarországon a legszélesebb tematikában. Ezek között az EK-magyar kapcsolatok és az autóimportügyek éppúgy szerepeltek, mint a papíripar problémái vagy az exportkifulladás megállításának lehetséges módozatai.

Az NGKM-ben, mint a világban minden szervezetten működő intézményben, kialakítottuk az információszolgáltatás rendjét, amely azt célozza, hogy csak az autentikus információval rendelkező személyek nyilatkozzanak, adjanak adatokat, ezzel is kizárva a félreinformálás lehetőségét. Arra azonban valóban kényesen kell vigyáznunk, hogy ha a kért adatokat nem tudjuk azonnal rendelkezésre bocsátani, türelmet kell kérnünk a kérdezőtől.

A Beszélőben – és azóta telefonon is – feltett kérdésekre adott tényszerű válaszainkat a következőkben közöljük.

Megjegyeznénk azonban azt is, hogy a számok összevetését, módszertani elemzését Langmár Ferencre mint felkészültnek vélt gazdasági szakújságíróra bízzuk, hiszen – jogosan – ő éppen ennek hiányát kéri számon a magyar gazdasági újságírástól egy korábbi Beszélő-beli cikkében (1993. április 10.).

– Az aktív bérmunka 1992-ben összesen 2514 MUSD volt, melyből a hozzáadott érték 953 MUSD. A passzív bérmunka hasonló adatai 97 MUSD és 36 MUSD. 1993 első negyedévében az aktív bérmunka 278 MUSD (ebből a hozzáadott érték 97 MUSD).

– A termékeknek a határon történő átlépése nem minden esetben minősül külkereskedelemnek, illetve a külkereskedelmi ügyletek sokrétűségéből következik, hogy a teljesítés nem minden esetben esik egybe az árunak a határon való átlépésével. Szakmai szempontból eltérő pl. a bérmunka, a javítás, a lízing, a haszonkölcsön, a  lecserélés keretében vagy például a kiállításokra bemutatás céljából történő áruszállítás, illetve a konszignációs raktárak forgalma. Az említett ügylettípusok eltérő volta miatt került bevezetésre a végleges, ideiglenes és újrabehozatal fogalma, mert így lehet biztosítani, hogy az egyes különleges ügyletek – ha ez módszertanilag indokolt – teljesülésük időpontjában bekerüljenek a statisztikába. Közgazdasági elemzés szempontjából tehát nincs értelme a külkereskedelmi forgalom végleges, ideiglenes és újrabehozatali ismérvek szerinti összesítésének, s ezért ezt nem is végezzük el.

– A külkereskedelmi statisztika közzétett adatai – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a határt átlépő áruk vámokmányokon bevallott szerződéses értékből, illetve a határig, illetve a határtól keletkező mellékköltségekből számított határparitásos értéket jelentik.

A vámmentesen vámkezelt forgalmat teljes körűen a VPOP, illetve a PM összesíti, s az erre vonatkozó adatokat ők hivatottak szolgáltatni.

– A külkereskedelmi árindexeket a Központi Statisztikai Hivatal állítja elő az NGKM-től kapott adatokból. Az 1992. évi árindexek – a módszertani egyeztetéseket követően – május végére állnak rendelkezésre.

– A mezőgazdasági export termékcsoportonkénti bontását az NGKM Külkereskedelmi termékforgalom című negyedévenként megjelenő kiadványa tartalmazza, amelyet hosszú terjedelme miatt itt nem közlünk. A mezőgazdasági export negyedéves bontása 1992. I. negyedév 317 MUSD, II. negyedév 220 MUSD, III. negyedév 202 MUSD, IV. negyedév 226 MUSD, 1993. I. negyedév 113 MUSD.

– 1992-ben devizamozgás nélküli barterben 34 MUSD import és 79 MUSD export, devizamozgással járó barterben 58 MUSD import és 57 MUSD export valósult meg. Az NGKM ezeket ágazati bontásban külön nem elemzi. Általában egy-egy relációra vonatkozó igény esetén külön állítja elő a szükséges adatot.

– A reexportforgalmat a termékforgalomtól eltérő szolgáltatás külkereskedelmi statisztika figyeli. Az adatgyűjtés ez esetben nem vámokmányokon, hanem külön jelentések bekérésével  történik. A reexportadatokat tárcánk a Szolgáltatás Külkereskedelem című kiadványában negyedévente publikálja. Az éves adatokat most rendezzük nyomda alá. 1992-ben a reexportforgalom összesen 148 MUSD volt.

– 1992 I. negyedévében 54 MUSD energiahordozót exportáltunk és 368 MUSD értékben importáltunk. A részletes adatokat a hivatkozott NGKM-kiadvány tartalmazza.

– A vámokmányokon alapuló külkereskedelmi statisztika a fuvarköltségeket önmagukban nem tudja megfigyelni. Az ENSZ ajánlása szerinti határparitásos érték megállapításához a külkereskedő a vámokmányokon a szerződés szerinti értéket, valamint export (belülről) és import (kívülről) esetén is a vámhatárig keletkező árumellékköltségeket (fuvardíj, biztosítási költség stb.) egy összegben köteles jelenteni.

– A 45 580-as vámeljárási kódon „exportáruhoz beépítésre csomagolásra – ellenszolgáltatás – nélkül” beküldött anyagként megjelölt termékkör adataira vonatkozó kérdéssel kapcsolatban – mint arról Langmár úr szóbeli tájékoztatás formájában már értesült – e termékkör nem képezi a külkereskedelmi termékstatisztika tárgyát, így azokkal az NGKM nem rendelkezik.

– A statisztikai feldolgozási rendszerről az alábbi tájékoztatást tudjuk adni.

A vámokmányokon alapuló külkereskedelmi statisztikai rendszer 1991 óta működik. A rendszer bevezetése egybeesett a külkereskedelmi tevékenység liberalizálásával. Az elmúlt években napjainkig mintegy 65 ezer cég jelentkezett be külkereskedelmi tevékenység folytatására. 1992-ben csupán a külkereskedelmi megfigyelés körében mintegy 2,4 millió tétel vámkezelése történt meg. Az új megfigyelési és statisztikai rendszer bevezetése, a külkereskedők tapasztalatlansága, az óriási adattömeg rendkívüli feladatokat rótt a vámhivatalokra, valamint az adatok feldolgozóira. A kezdeti nehézségeket fokozatosan sikerül leküzdeni. A külkereskedelmi statisztikának beavatkozási lehetősége az adatgyűjtési és feldolgozási folyamat végén a külkereskedők által a vámokmányokon hibásan bejelentett adatok feltárásában, illetve javításában nyílik. Az 1991. évi adatok még egyes területeken torzításokat tartalmaztak, az 1992. évi adatok már lényegesen megbízhatóbbak. 1993-ra az NGKM a KSH és a VPOP egyetértésével új javítási módszereket dolgozott ki, amelyek a megbízhatóságot lényegesen javítják a kritikus területeken.

A külkereskedelmi statisztika a fizetési mérleg és az iparstatisztikát megelőzve állítható elő, így igen alkalmas arra, hogy a makrogazdasági folyamatok tendenciáinak alakulására az ország gazdasági vezetése gyorsan következtethessen. A külkereskedelmi adatokat ezen céllal, az operatív gazdaságirányítás számára állítjuk elő jelenleg a tárgyhót követő 20-25. napon. A vámokmányok folyamatos beérkezése miatt, valamint azért, mert a vállalatok bevallásaikat módosíthatják, az így készülő adatok a későbbiekben néhány százalékkal módosulhatnak, ezért ezeket mindig „előzetes” minősítéssel publikáljuk. A PM egyébként operatív gazdasági prognózisaiban (monitoring) általában első kérdésként elemzi a külkereskedelem alakulását.

A külkereskedelmi statisztika – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a tárgyév lezárása után néhány hónappal, valamennyi módosulás átvezetését követően válik véglegessé. A KSH ezt követően jelenteti meg a Külkereskedelmi Évkönyvet. A cikkben szereplő kiadványokat az illetékes szakfőosztályunk megküldi Langmár úrnak, mivel ezzel is segíteni szeretnénk munkáját.

Valószínűnek tartjuk, hogy válaszaink Langmár Ferencben újabb kérdéseket generálnak. Ezért szeretnénk a figyelmét felhívni arra, hogy a nálunk sokkal fejlettebb adatfeldolgozási infrastruktúrával rendelkező országokban is 2-3 hónap az adatfeldolgozás átfutási ideje. A csodára nálunk is várni kell.

NGKM Sajtóosztály














































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon