Skip to main content

Siklós Csaba nagytakarítása

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Egy terézvárosi olvasó levele


Amennyiben a miniszter úr az otthonában is így takarít, akkor a miniszterné asszony nem nagyon hívhat abba a lakásba vendégeket.

Csakhogy a közlekedésügy nem a saját lakása.

Miniszter úr első nyilatkozatai között szerepelt, hogy akik nevüket adták a jelenlegi siralmas helyzet kialakulásához, azoknak menniük kell.

Ment is Csárádi János a MÁV budapesti igazgatói székétől a MÁV-vezérigazgató székéig.

A kérdés jogosan vetődik fel, hogy ha ez az MDF valós érzülete, akkor miért támadja a volt egyeduralkodó párt tagjait?

Íme a Siklós miniszter úr által hitelesnek tartott ember:

MAGYAR ÁLLAMVASUTAK IGAZGATÓSÁGA BUDAPEST
Személyzeti és Munkaügyi Osztály
Gy 63-592/1987. SZMO.

Tárgy: A 3/1985. KM. sz. Utasítás végrehajtásával kapcsolatos intézkedés

Ügyintéző: Joó János. Tel.: 13-06

A közlekedési miniszter 3/1985. KM. sz. utasításával szabályozta a külföldi szervekkel és személyekkel való kapcsolattartást, valamint a külföldi kiküldetések eljárási rendjét. Az utasításban foglaltakról vezető elvtársak részére 1986. január hónapban oktatást tartottunk. Az újonnan kinevezésre került, illetve oktatásban nem részesült vezetők részére – külön rendelkezésem szerint – az oktatást a közeljövőben megtartjuk.

A hivatkozott miniszteri utasítás végrehajtása érdekében utasítom vezető elvtársakat, hogy a létszámukba tartozó valamennyi dolgozónál mérjék fel, hogy kiknek van külföldi szervekkel vagy magánszemélyekkel kapcsolata és az alábbi adatokkal – 1987. december 30-áig – a Személyzeti és Munkaügyi Osztálynak írásban jelentsék:

– a dolgozó nevét, szolgálati címét és beosztását,
– kivel tart kapcsolatot (név, ország, pontos cím),
– kapcsolattartás oka (ismerős, rokon, szakmai érdeklődés, nyelvtanulás, stb.).

Elrendelem továbbá, hogy 1988. január 1-jétől valamennyi dolgozó külföldre történő utazását szolgálati vezetőjének tartozik bejelenteni időpont és ország megnevezéssel. A bejelentéseket a személyzeti szervek tartoznak nyilvántartani az előírásoknak megfelelően.

Rendelkezésem végrehajtásáért szolgálati vezető elvtársakat teszem felelőssé.

Budapest, 1987. december 11-én.

(Csárádi János) s. k.
igazgató





































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon