Skip to main content

Többség törvényt bont

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A Torgyán-féle kisgazdák kiváltak a kormánykoalícióból, s ettől Antall dr. kényelmes többsége nem rendült meg ugyan, de a parlamenti bizottságokban némi zavar keletkezett. Ha 25-26 fő közül kettő sőt három hirtelen ellenzékbe vonul, bizony nem maradhat távol egyetlen kormányhű tag sem, hacsak nem kockáztatja a kormányálláspont leszavazását. Ilyen helyzet állt elő pl. a nagy fontosságú alkotmányügyi bizottságban, amelyik még arra is képes, hogy szavazás után módosítson egy törvényt (I. munkatörvénykönyv).

Az MDF-nek nem tetszett ez az állapot, nem is csoda, így pl. Kónya Imrének ott kellett volna ülnie a bizottságában. Ezért aztán azt javasolta, hogy egyes bizottságok létszámát növeljék meg 2-2 MDF-essel. Csakhogy a bizottságok összetételéről hat parlamenti párt állapodott meg 1990 tavaszán. Az MDF most nem fáradozott az egyeztetéssel: akaratát egyszerű többségi szavazással kívánta keresztülvinni. Az ellenzék nem tehetett mást: nem szavazott. Erre az MDF nem szavazta meg Király Béla alelnökségét a honvédelmi bizottságban. Király Bélát egyébként hetek óta durván támadják.

Ezen a héten létrejött a hatpárti megállapodás, hétfőn 2-2 (összesen 4) MDF-es többlettagot megszavazott a Ház az alkotmányügyi és a kisebbségi, emberjogi, vallásügyi bizottságba. Az alábbi táblázatok számai jól mutatják, hogy a parlamenti arányok az átülések ellenére nem módosultak lényegesen.

A képviselőcsoportok, valamint a független képviselők részesedése a parlamenti mandátumokból



<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

Az alakuló ülés időpontjában

1990. május 2.

(386 fő 100%)

1992. március 17-én

(384 fő 100%)

 

 

egyéni

területi lista

országos

lista

összesen

%

egyéni

területi lista

országos

lista

összesen

 

MDF

115

40

10

165

42,7

110

39

10

159

41,4

SZDSZ

37

34

23

94

24,4

32

31

23

86

22,4

FKGP

11

16

17

44

11,4

9

(35)-ök*

14

12

35

9,1

 

 

 

 

 

 

 

2

(10)-ek**

2

6

10

2,6

MSZP

1

14

18

33

8,5

2

13

18

33

8,6

FIDESZ

2

8

12

22

5,7

2

9

12

23

6,0

KDNP

3

8

10

21

5,5

11

5

1

17

4,4

Függetlenek

7

7

1,8

11

5

1

17

4,4

összesen

176

120

90

386

100

173

121

90

384

100

Betöltetlen: Komárom-Esztergom m. 3.vk., Békés m. 1. vk.
*35 fős Történelmi tagozat


** 10 fős képviselőcsoport

Az egyes pártok képviselőcsoportjainak részesedése a képviselői mandátumokból, valamint az állandó és különbizottsági tagsági helyekből



 

1990. május 2.

1992. március 17.

1992. április 8.

 

 

OGY-ben

Állandó bizottság

Különbizottság

OGY-ben

Állandó bizottság

Különbizottság

Állandó bizottság

 

 

%

%

%

%

%

%

%

MDF

42,7

40,3

27,4

41,4

40,7

29,2

41,5

SZDSZ

24,4

24,2

17,6

22,4

23,7

18,5

23,3

FKGP

11,4

12,2

15,6

(35-ök)9,1

8,8

13,9

8,7

 

 

 

 

(10-ek)2,6

3,2

1,5

3,2

MSZP

8,5

8,1

11,8

8,6

8

10,8

7,9

FIDESZ

5,7

6,8

13,7

6,0

7,2

12,3

7,1

KDNP

5,5

6,8

11,8

5,5

6,5

10,8

6,3

Független

1,8

1,6

2

4,4

1,6

3

1,6

Összesen

100

100

100

100

100

100

100















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon