Skip to main content

Beszélő hetilap, 15. szám, Évfolyam 4, Szám 15

révész: Hódolat az interhülyének

nwa [Nagy W. András]: Középtechnika / Főmérnök / Csúcspolitikus / Szarajevó

Eörsi János: Aranyozott szamárlétra

F. Havas Gábor - Solt Ottilia: Kényszerhíd

Beszélő-beszélgetés a lágymányosi hídról

Nagy W. András: A stílus az állam!

Beszélgetés Rajk László építésszel

K. F. [Kőszeg Ferenc]: Boross úr az övéi között

: Miniszteri feledékenység

: Többség törvényt bont

Révész Sándor: Oda-vissza

a Magyar Rádió irányításáról

: Egy szakértői vélemény az Antall–Hankiss-vitához

–fekete–: Korunk hőse avagy a vállalkozó (ember)

Láng László: Üzenet Dunán innen s Tiszán túlra…

: Erdélyről, másképpen

Cs. Gyímesi Éva és Molnár Gusztáv beszélget

Vajna János: Protest-song németül, olaszul

Aczél Endre: Pan T. küzdelme a genetikus eltévelyedésekkel

Tatár György: Jelentésvázlat Jeruzsálemből

Langmár Ferenc: A „félhülye állam” esete a költségvetéssel

[Langmár Ferenc]: Túlzó fizetés

[Langmár Ferenc]: Fogyó Szolidaritás

–lf– [Langmár Ferenc]: Egy érdektelen eset. A kár félmilliárd forint

–eö– [Eörsi János]: Képviselői fizetések

Szegő Márta: Mit kíván a magyar tőke?

Ventilla Gábor: Atomalku

Kelemen Péter: Hogy ne mumus legyen

: Mindenki temploma

Hajdu István: Új magyar nyulak

–IJ–: A Katalizátor Iroda öncsődje

avagy az önkormányzati iroda csődje

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon