Skip to main content

Túlzó fizetés

Vissza a főcikkhez →


1991 elején nagy diadallal üdvözölte a kormány, hogy 1990-ben milyen kicsi volt a költségvetési hiány. Néhány hét után kiderült, hogy a nyereségadó és az állami vagyon utáni részesedés „túlfizetése” miatt 1991 elején mintegy 15 milliárd forintot visszaigényeltek.

Két év közötti összehasonlítás esetén a hasonló típusú kiadások/bevételek eltérése a meghatározó.

1990-ben tehát a nyereségadó túlfizetése több mint 7 milliárd forinttal mutatta kisebbnek a költségvetés hiányát, mint 1989-ben. A tavalyi túlfizetés pedig közel 6 milliárddal mutatta jobbnak a helyzetet az egy évvel korábbihoz képest.

1991-ben a vállalkozóknak az előző évi eredmények alapján kellett fizetni az adóelőleget. Az adóvisszaigénylés jelzi a vállalati nyereségek csökkenését 1990-hez képest.

Idén nagyobb az állami vagyon utáni részesedés is, 2,9 milliárd forint. Ez a visszaigénylés magyarázza, hogy 1992 első negyedévének végén miért mutat 400 milliós negatívumot az állam bevétele.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon