[Langmár Ferenc]

Nyomtatóbarát változat

A Beszélő olvasói az elmúlt hónapokban bőven olvashattak a külkereskedelemről, egyebek között a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával (NGKM) folytatott polémia kapcsán. Kádár Béla miniszter, legutóbbi sajtótájékoztatóján, a külkereskedelmi forgalomra vonatkozó konkrét kérdésekre nem tudott választ adni, de a minisztérium illetékes munkatársai fölajánlották a konzultációt. Igen ám, de a beosztottaknak erre csak a főnökük adhat engedélyt, a főnöküknek pedig az ő főnöke, és így tovább. Ilyen bonyolult mechanizmusban nem csoda, ha a kérdéseket írásban szükségeltetik átadni. A kérdések – amelyek az 1990–92-es, valamint az idei első negyedévi időszakra vonatkoztak – megszülettek, válasz viszont egy sem.

Minket kötnek az előírások, mondta jó okkal az egyik főnök, s hivatkozott Kádár Béla titkosítási rendeletére. Érdemes kiragadni néhány idézetet ebből a tavaly áprilisban kelt, „az államtitokkör és a szolgálati titokkör meghatározásáról” szóló rendeletből. „Nemzetközi gazdasági kapcsolatok vonatkozásában államtitok… a nemzetközi szervezetekben képviselendő magyar álláspont…, a nemzetközi szervezetekben külkereskedelmi érdekek védelmével kapcsolatos tevékenységünkre vonatkozó adatok és információk a jogszerű nyilvánosságra hozatalig; …a külgazdasági koncepciók számításai; a külkereskedelmi és fizetési mérleg alakulásáról készített előzetes prognózisok, számítások, elemzések, megállapítások (kivéve a növekedési ütemeket), a fizetési mérleg javítására hozott korlátozó vagy tiltó intézkedések, a pénzügyi likviditás összefoglaló adatai a jogszerű nyilvánosságra hozatalig…”

Aligha vitatható, hogy az ország érdekeinek védelmében is létezik egyfajta üzleti titok, de a rendeletbe, ha jól értem, minden belefér, ami a külkereskedelemre vontakozik. S ami ennél is nagyobb baj, hogy a jogszerű nyilvánosságra hozatal eszméje valószínűleg magában a miniszterben ölt testet.

Lássuk tehát azt a néhány kérdést, ami a jelek szerint az államtitokkör kategóriájába tartozik.

– Hogyan alakult az aktív és passzív[1] bérmunka, anyag és díj, illetve ágazati és országcsoportonkénti bontásban? Ezek az adatok ellentmondásban vannak-e például az iparstatisztika által megfigyelt bérmunkával vagy a folyó fizetési mérlegben rögzített bérmunkadíjjal?

– Hogyan alakult a külkereskedelmi forgalom végleges, ideiglenes és újrabehozatal/-kivitel[2] bontásban?

– A miniszter úr által a legutóbbi hónapokban közölt adatok az adott időszakban a vámhatárt átlépő áruk utáni fizetési kötelezettségeket, vagy az adott időszak tényleges kifizetéseit jelentik-e?[3]

– Mekkora a behozatalban vámmentesen vámkezelt forgalom, s azon belül a legalább tízmilliárd forintnyi nagyságot elérő jogcím?[4]

– Hogyan alakultak az árindexek, mekkora időbeli késéssel állnak az indexek a minisztérium rendelkezésére?

– Legalább negyedévenkénti bontásban hogyan alakult a mezőgazdasági export, termékcsoportonként?

– Mekkora volt a barterkereskedelem, országosan és ágazati bontásban?

– Hogyan alakult a reexportforgalom, s van-e eltérés a folyó fizetési mérleg megfelelő adatához képest?[5]

– Miként alakult az energiahordozók forgalma? A külkereskedelmi statisztika és az Energiafelügyeletnek az energiahordozók külkereskedelmét érintő adatai közötti eltérésnek mi a magyarázata?

– Hogyan alakultak a külkereskedelemhez kapcsolódó fuvarköltségek, s mi a magyarázata az elmúlt évek változásainak?[6]

– Egy pénzügyminisztériumi anyag állítása szerint a mai, a vámhatáron való átlépést rögzítő statisztikai rendszer nem képes arra, hogy pontos éven belüli adatokat közöljön. Megfelel-e a valóságnak ez az állítás?

Jegyzetek

[1] Az aktív bérmunka a magyar cégekkel végeztetett bérmunka, a passzív az, amikor külföldieket bíznak meg hazai vállalkozások bérmunkával.

[2] A nagyságrendek jellemzésére: 1992-ben az ideiglenes behozatal értéke például 200 milliárd forint körül alakult.

[3] Az áruszállítás és a fizetés között több hónapos eltérések is lehetnek. Egy hirtelen vagy periodikus változásnál egyazon időszakban az áruszállítás és a fizetések egyenlege több százmillió dollárral is eltérhet egymástól. Az eltérés mértéke és tendenciája fontos jellemzője lehet a változásoknak.

[4] Idetartozik többek között az apport is.

[5] A reexport egyfajta közvetítői kereskedelem, külföldi cégtől megvásárolt áru továbbadása.

[6] Feltételezhető, hogy statisztikai problémák miatt a külkereskedelmi fuvarköltségek egy része az áruk értékében jelenik meg.

• gazdaság