Skip to main content

[Langmár Ferenc]

[Langmár Ferenc]: Külkereskedelmi titoknokok


A Beszélő olvasói az elmúlt hónapokban bőven olvashattak a külkereskedelemről, egyebek között a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával (NGKM) folytatott polémia kapcsán. Kádár Béla miniszter, legutóbbi sajtótájékoztatóján, a külkereskedelmi forgalomra vonatkozó konkrét kérdésekre nem tudott választ adni, de a minisztérium illetékes munkatársai fölajánlották a konzultációt. Igen ám, de a beosztottaknak erre csak a főnökük adhat engedélyt, a főnöküknek pedig az ő főnöke, és így tovább.

[Langmár Ferenc]: 12 milliót a csődért


A csődbe jutott Iparbank volt vezérigazgatója most, hogy eltávolítottak székéből, 12 millió forint végkielégítést vehetett föl (nettó 7 milliót). Kollarik István, old vélhetően pénzügyminiszter-helyettesként érdemelte ki ezt a széket, két és fél évig volt a bank vezérigazgatója.

[Langmár Ferenc]: A kamat a középpontban


A pénzpolitikát mindig a szerint lehet megítélni, kezdte válaszát, hogy a pénzkereslethez viszonyítva hogyan alakult a pénzkínálat. Csak az utóbbit tudja befolyásolni a jegybank, a pénzkeresletet a társadalom, a gazdálkodók autonóm döntései határozzák meg. Ez viszont nagyon bizonytalan, a gazdasági folyamatok függvénye. De ma a gazdaság helyzetét nehéz megítélni, ráadásul statisztikai problémák is vannak.

Látszólag egyszerű az összefüggés: amennyiben a pénzkeresletet a pénzkínálatával nem elégíti ki a jegybank, akkor restriktív, szigorító politikát folytat.


[Langmár Ferenc]: Impresszumok és sumákok


– A Gazdasági Versenyhivatal (GV) éves jelentéséből kihullott a hivatal reklámkiadványa, aminek a kiadója a Forka Kft. volt. A GV tavaly tárgyalta a Világgazdaság (VG) című lap ügyét, s ebben a Forka Kft. is érdekelve volt. A kft. által kiadott lap, a Privát Profit szerkesztőbizottságának tagja a Versenyhivatal elnöke, Vissi Ferenc is. Az jutott eszembe, hogy ez az egyik első eset, amikor nem a magyar sajtó valamely részét vásárolja meg valaki, hanem fordítva. Nincs itt összeférhetetlenség?

– Mielőtt válaszolnék, én is szeretnék kérdezni.


[Langmár Ferenc]: A bibliától a slendriánságig


Varga György: Nálunk egy nagyon szigorú, írott etikai kódex van érvényben. Ez tartalmazza, hogy az újságíró nem foglalkozhat hirdetéssel, hirdetésszervezéssel. Ez a bibliánk, aminek betartatásáért nap mint nap éppen meg kell küzdeni.

– Kinek az elsődleges felelőssége ennek érvényesítése?

V. Gy.: Az enyém, de szerencsére a munkatársak nagy része ebben szövetségesem. Pedig nagyon nagy a csábítás. Külső megbízók gyakran tesznek ajánlatokat újságíróknak.




[Langmár Ferenc]: Fogyó Szolidaritás


A Szolidaritási Alapnál sokkal nagyobb a feszültség, mint a központi költségvetésben – jelentette ki a pénzügyminiszter. A munkanélküliségre vonatkozó prognózisok hónapról hónapra pesszimistábbak. Az alap első negyedévi bevételei azonban még az idei költségvetés beterjesztésekor tervezett befizetéseket is „alulmúlják”.

[Langmár Ferenc]: Túlzó fizetés


1991 elején nagy diadallal üdvözölte a kormány, hogy 1990-ben milyen kicsi volt a költségvetési hiány. Néhány hét után kiderült, hogy a nyereségadó és az állami vagyon utáni részesedés „túlfizetése” miatt 1991 elején mintegy 15 milliárd forintot visszaigényeltek.

Két év közötti összehasonlítás esetén a hasonló típusú kiadások/bevételek eltérése a meghatározó.

1990-ben tehát a nyereségadó túlfizetése több mint 7 milliárd forinttal mutatta kisebbnek a költségvetés hiányát, mint 1989-ben.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon