Skip to main content

Tündérek és a halfarkasok

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
(a balkáni babérból)


Ahogy a detonáció feldobta
majd szépen visszaejtette
a közben összedőlt meteorológiai állomás
romhalmazának legtetejére
az óriás műszivacs fotelt
100 méterre se álltam
éppen pörgetni kezdtem visszafelé
az orsót
felmászok gondoltam
beleülök
a még szlovén gyártmányú fotelbe:
gyönyörködöm a tündérek
és a halfarkasok játékában
mesélik
az egyik szlavóniai származású
már mi is megszoktuk
mindenkinek a származását nézzük
vámtiszt
ide hordja a nőjét
ebbe a patinás szállóba (JEZERO)
és az a tündér (így mondják a takarítónők)
úgy üvölt mintha nyúznák
lehet hogy nyúzza is
szépen megnyúzza
aztán visszahúzza rá a bőrt
mint egy harisnyát (hisz nem is oly régen
egy nejlonharisnyáért dugtak még a hölgyek)
a személyzet örül ha megérkezik
boldogan nyújtják neki
a 13-as kulcsot
miközben ő egy-két box
drága cigarettát dob nekik
s ülnek mint régen a hangjátékok mellett
azt is mesélték a takarítónők
hogy maga a trónörökös is szállt meg már itt
e patinás szállóban (JEZERO)
meg az a nagyhajú költő is
(de az nem fajtalankodott fáradt volt)
aki szarajevót lőtte








































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon