A bázisközösségek prófétája

A 80-as évek elején lobbantak fel Magyarországon a szabadság első lángocskái. A szabad sajtó a szellem, a bokrok (bázisközösségek) a lélek szabadságát hirdették, s most ezen a szerdai reggelen, augusztus 22-én, végre megismerhettem a bázisközösségek alapítóját, a lánglelkű piaristát, Bulányi Györgyöt. Rám az ő igehirdetése tette a legmélyebb benyomást az egész ITT-OTT-on.

Bulányi szerint a kereszténység a IV.

Szombaton, augusztus 18-án már reggel 7-kor kocsiban ültünk. Idén Márta is eljön velem az ohiói állami parkban tartott ITT-OTT konferenciára.* Jól megpakoltuk a kis Volkswagen nyulat: ha nem lenne vendéglő, akkor sem lesz hiányunk ételben, italban a következő héten. Felváltva vezetünk, messze van az ohiói Lake Hope (Reménység tava) a connecticuti Stamfordtól. Több mint 15 éve itt töltöm a vakációm egy hetét. Barna hajú, szakállas ember voltam, amikor először beállítottam ide.

Most viszont már ősz a maradék kis hajam, s a fenekem meg úgy fáj, hogy az nem mindennapos.

A karácsony körüli hetekben honfitársaim millióihoz hasonlóan magam is végigszorongtam, imádkoztam, fogcsikorgattam a Temesváron fellobbant lángocska erdőtűzzé dühödésének gyönyörű és megrázó förgetegét. Tőkés László otthonát körülvette mintegy kétszáz mindenre elszánt híve…

Elszorult a torkom, és megrohantak az emlékek. 1977.

Konvoj. December 23-án, a követség előtti tüntetésről indul az SZDSZ konvoja. Ha jól számolom, már a harmadik. Néhány komolyabb teherautó, jó pár komolytalanabb, meg valamennyi ilyen-olyan személykocsi, fülig pakolva a segélyszállítmány zsákjaival és dobozaival. A pestiekhez csatlakozik pár tatai teherautó is – MDF-esek –, most ez nem számít: ha hirtelen kell lépni, így fújja el a történelmi huzat a mi belső határainkat is.

Szent Este. Már lenyugvóban van a nap, mire a teherautók leürülnek. Az otthon töltött Szent Estének már lőttek, de legalább az ünnep maradék részét szeretnék a családdal tölteni a pilóták – mindenki tudja, hogy éjjel az országutak még veszélyesek, mégis lábra kap az elszánás: a konvoj fordul és megy haza. Hiába a féltés és a marasztalás, már indulnak is (később tudjuk meg, otthon már: nem volt egészen sima útjuk). Csak egy kisebb csoport marad, a Fekete Doboz és köre, Pityesz és Pesti Laci „stábja”.