Skip to main content

Dokumentum

(részlet)


Történelmi utalás

Mióta a psychiátria mint az orvostudomány egyik ága kifejlődött, mindig is fennállt annak a veszélynek a lehetősége, hogy egzakt természettudományos kritériumoknak megfelelő biológiai elmebetegség körébe kerüljenek olyan magatartási megnyilvánulásokat tanúsító egyének, akik sajátosságait pontosabban egyszerűen az anómia[SZJ], deviancia, nonkonformizmus fogalmakkal jogosult megjelölni.



Tisztelt Rényi Péter,


amikor december 11-én elolvastam a Népszabadságban Nem babra megy a játék című cikkét, az az érzésem támadt, hogy új korszak küszöbéhez értünk. De persze semmi sem új a nap alatt: az az új korszak, amelyet írása beharangoz, régi és sanyarú emlékeket ébreszt.

Ezt a hatást már első mondatával sikerül elérnie. Ebben klasszikus tisztasággal – vagyis lakonikusan célratörő felületességgel – a szocializmus belső ellenzékijei-nek nevezi azokat, akiket a továbbiakban meg akar fenyegetni.



Az Igazságügy-minisztérium közleménye<span id="sl-08-003_0" class="note_szj" onClick="show_slj2(this, 'az Igazságügy-minisztérium közleménye – Nagy Imre és társainak kivégzéséről először a Népszabadság adott hírt 1958. június 17-én.');">[SZJ]</span>


Az igazságügyi hatóságok befejezték az eljárást ama személyek vezető csoportja ügyében, akik 1956.


Donáth Ferenc levele Molnár Miklóshoz

Kedves Miklós!

A Méray Tibor Nagy Imre élete és halála című könyve alapján összeállított és a Szabad Európa Rádió által tíz részletben sugárzott adások egyike, a június 15-én közölt 9. adás lényegében ezt állította rólam: magamat mentve hamis, Nagy Imrét terhelő vallomást tettem a perben, azt állítván, hogy a Nagy Imre által november 4-én hajnalban beolvasott kormánynyilatkozatot ő fogalmazta, én csak előbb ceruzával majd géppel leírtam. Mindezt az ún.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon