Skip to main content

Dokumentum

a Kulturális Fórum negyedik hetéről


November 4-én, hétfőn a fórum újabb két kisegítő munkaszervezete kezdte meg kéthetes munkáját: az irodalommal, a könyvkiadással és a fordítással foglalkozó III. munkaszerv, valamint az egymás kultúrájának ismeretével, a kutatás, művészeti képzés és nevelés kérdéseivel, a könyvtárakkal, múzeumokkal és kiállításokkal, valamint a kulturális örökség megőrzésével és tiszteletben tartásával foglalkozó IV. munkaszerv.

A III.


a Kulturális Fórum eddigi munkájáról (1985. október 15. – november 1.)


A Kulturális Fórum iránti jelentős érdeklődést mutatja a részt vevő delegátusok nagy száma. 850 delegátust jelentettek be. A szovjet küldöttség 90, a csehszlovák 74, a nyugatnémet 72, a lengyel 54, az amerikai küldöttség 52 tagú. Feltűnően kis létszámú (7) a román küldöttség, amelynek tagjai között nincs kulturális személyiség. A szocialista országok küldöttségeit miniszterek vezették, a román küldöttséget nagykövet. A nyugati delegációk élén jórészt volt miniszterek vagy nagykövetek állnak. A küldöttségekben sok kiemelkedő kulturális személyiség van. Tagjaik között nincsenek emigránsok.


Pesti Központi Kerületi Bíróság

1.B. 21.158/1983/13.

A NÉPKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság Budapesten, 1983. évi november hó 17. és 18., valamint 1984. évi január hó 13. és február 7. napján nyilvánosan megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet:

1983. július 27-tól őrizetben volt, július 30-tól előzetes letartóztatásban lévő

I. r. Benkő Zoltán – („Güzü”) – aki Szegeden született 1963. január 1-jén, anyja: Balázs Erzsébet, Szeged, Becsei u. 2/a sz. a. állandó és Budapest VI., Zichy J. u. 14. sz.










Forrás: Alulnézet Kiadó, 1984


A Politikai Bizottság 1983. március 29-i ülésén tárgyalta meg és fogadta el a KB párt- és tömegszervezetek osztályának jelentését, amelyet az alábbiakban ismertetünk:

A Politikai Bizottság 1981. december 22-i határozata alapján a magyar békemozgalom jelentős lépéseket tett a tartalmi munka továbbfejlesztésére, a szélesebb társadalmi bázis kialakítása, a színesebb munkaformák alkalmazása, a nemzetközi kapcsolatok bővítése érdekében.


Forrás: Dialógus (gépírásos tájékoztató) 1. szám 1982. december


A Dialógus független magyar békemozgalom, amely függetlenségét féltékenyen őrzi, mint hitelességének, őszinteségének és szabadságának zálogát.

Céljainkat és akcióinkat, akár hagyományosak, akár meglepően újszerűek – nyilvánosan és teljes nyíltsággal vállaljuk mindenki előtt.

Embertelen és abszurd világban élünk, egy mesterséges határ két oldalán. Te Párizst látni szeretnéd, egy háborúban atombombáink a várost mégis utolsó patkányával együtt porig égetnék.





Kutyaszorító címmel 1983 tavaszán, Püski Sándor New York-i kiadójánál jelent meg Duray Miklós önéletírása. A könyvhöz Csoóri Sándor írt előszót. A hatóságok nem késlekedtek a büntetéssel. Csoóri egy évig nem közölheti publicisztikai írásait, s nem utazhatott el a római Collegium Hungaricum Illyés-emlékműsorára, Püski Sándor pedig nem kapott vízumot, s így nem vehetett részt a szárszói találkozó tovább →


Igen tisztelt Asszonyom, Uram!

Nem sürgős, de fontos ügyben zavarom Önt. Nem ismerhet engem, így engedje meg, hogy röviden bemutatkozzam. Jelenleg fizikai munkával keresem a kenyeremet. 1976-79-ig fogházbüntetésemet töltöttem, mert lelkiismereti meggyőződésem miatt elképzelhetetlennek tartottam, hogy fegyvert fogjak.


Az Ellenpontok erdélyi szamizdat-folyóirat 2. számából


Azt hiszem, mindenki előtt nagyon természetesnek tűnő dolog, hogy nincs olyan erdélyi magyar, aki – bár mind a magyar, mind a román kormányt idegen testnek érezve – ne figyelné árgus szemmel e felek közötti minden, akár jelentéktelen fejleményt is. Ennek oka persze korántsem a kapcsolatok „szoros, baráti” volta, hanem épp az állandóan ki-kiújuló ellenségeskedés következményeiben keresendő.


Levél Hetényi István pénzügyminiszterhez

Tisztelt Miniszter Úr!

A Magyar Nemzeti Bank 29/1981. MNB számú közleménye (Magyar Közlöny, 1981. november 21., 71. szám) további szigorítást hozott a postaforgalomban, illetve utasforgalomban ajándékként devizahatósági engedély nélkül küldhető, illetve vihető cikkek körében.





A belső ellenzéki körök által illegálisan terjesztett „Beszélő” c. illegális kiadványban többek között beszélgetést közöltek Jakab Károly szátoki lakossal, a korábbi Nemzeti Parasztpárt egyik Nógrád megyei vezéregyéniségével. Az interjú írója úgy tüntette fel, hogy Jakab Károlyt politikai nézetei és állásfoglalása miatt nyilvánították elmebetegnek.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon