Magyar Népköztársaság Országgyűlése

Tisztelt Országgyűlés!

Alulírottak, az 1977. évi I.

Az ország válságának mélyülésével párhuzamosan erősödő párt- és állami reformretorika újabban a politikai intézményrendszer reformjának jelszavával bővült. Mint mondják: azért vált ez időszerűvé, mert a válságból kikerülni csak a társadalom aktív együttműködésével, s így egy új – cselekvésre indító – közmegegyezés kialakításával, a politikai rendszer demokratizálásával lehetséges.

A demokrácia doppingszerként való felfogása távol áll értékrendünktől; mi a demokráciát – mint az alapvető emberi jogok szabad gyakorlásának feltételét – önmagáért tartjuk kívánatosnak.

A jelenlegi választási törvényt módosító javaslat szervesen illeszkedik az utóbbi időszak alapvető emberi és állampolgári jogokat szabályozó – ténylegesen megengedhetetlenül korlátozó – törvénykezési gyakorlatába.

Bevezető a KB állásfoglalásához

Az alább közölt dokumentum, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága az 1988. június 23-i ülésén fogadott el, felvilágosítást ad e vezető testület választási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatairól és terveiről. Ez nem kis dolog: a Központi Bizottságnak láthatóan koncepciója van, jóllehet erről a széles nyilvánosságot nem tájékoztatta részletesen.

Münnichnek adott válaszával egyetértek. Tegnap késő este felkeresett engem Roman Walter Bukarestből. Tegnap repült Budapestre. Hozzám Gheorghiu Dej és Kádár János együttes megbízásából jött.

Az antiszemitizmus ellen, a demokratikus megújhodásért

A SALOM
független magyar zsidó békecsoport állásfoglalása

Az ország gazdasági és politikai állapota már-már válságos. Mindenfelől a mélyreható reform sürgető követelése hallatszik. Most mutatkoznak meg a következményei annak, hogy a kormányzat az elmúlt évtizedekben erőszak és manipuláció útján, a maga hatalmának zavartalansága érdekében látszatmegoldásokat kényszerített a társadalomra, és elmulasztotta létrehozni a fejlődés egészséges, szilárd alapjait.

A Gazdaságpolitikai és a Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály válasza:

A vízlépcsőrendszer a Budapest–Pozsony közötti 220 km hosszúságú Duna-szakasz komplex hasznosítása és szabályozása érdekében épül. Hatása kiterjed az e folyószakaszt szegélyező síksági területekre is.

1982 őszén egy nyilvános vitán feltették a kérdést Kende Istvánnak, a Béke Világtanács tagjának, hogy nem kellene-e Magyarországon is biztosítani a fegyveres szolgálat lelkiismereti megtagadásának jogát. Lehetetlen! – válaszolta Kende István. – A kapitalizmusnak kétszáz évre volt szüksége e jog bevezetéséhez, a szocializmusnak is kell ennyi idő hozzá (Beszélő 9). Nos, 1917 októbere és 1919 januárja között még két esztendő sem telt el.

Most, midőn Budapesten tanácskozik az Európai Kulturális Fórum, hogy az 1975-ben megkötött helsinki megállapodások fényében megvizsgálja, mit értek el az európai államok a kulturális közeledés terén, és mit tesznek azért, hogy a kultúra értékei szabadon áramoljanak a határokon át, felhívjuk a fórum és a magyar társadalom figyelmét:

hazánkban a kultúra eszközeit és terjesztőit olyan korlátozások sújtják, amelyek a kultúra integritását és nemzeti művelődésünk, önismeretünk érdekeit veszélyeztetik.

Magyar Közlöny, 45. sz. Budapest, 1984. október 29.

(Részletek)

2. § A Btk.