Skip to main content

Dokumentum


Magyar Népköztársaság Országgyűlése

Tisztelt Országgyűlés!

Alulírottak, az 1977. évi I.




a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetekről


Az ország válságának mélyülésével párhuzamosan erősödő párt- és állami reformretorika újabban a politikai intézményrendszer reformjának jelszavával bővült. Mint mondják: azért vált ez időszerűvé, mert a válságból kikerülni csak a társadalom aktív együttműködésével, s így egy új – cselekvésre indító – közmegegyezés kialakításával, a politikai rendszer demokratizálásával lehetséges.

A demokrácia doppingszerként való felfogása távol áll értékrendünktől; mi a demokráciát – mint az alapvető emberi jogok szabad gyakorlásának feltételét – önmagáért tartjuk kívánatosnak.


Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény módosítási tervezetéről


A jelenlegi választási törvényt módosító javaslat szervesen illeszkedik az utóbbi időszak alapvető emberi és állampolgári jogokat szabályozó – ténylegesen megengedhetetlenül korlátozó – törvénykezési gyakorlatába.

a választási rendszerről


Bevezető a KB állásfoglalásához

Az alább közölt dokumentum, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága az 1988. június 23-i ülésén fogadott el, felvilágosítást ad e vezető testület választási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatairól és terveiről. Ez nem kis dolog: a Központi Bizottságnak láthatóan koncepciója van, jóllehet erről a széles nyilvánosságot nem tájékoztatta részletesen.






Münnichnek adott válaszával egyetértek. Tegnap késő este felkeresett engem Roman Walter Bukarestből. Tegnap repült Budapestre. Hozzám Gheorghiu Dej és Kádár János együttes megbízásából jött.



Az antiszemitizmus ellen, a demokratikus megújhodásért

A SALOM
független magyar zsidó békecsoport állásfoglalása

Az ország gazdasági és politikai állapota már-már válságos. Mindenfelől a mélyreható reform sürgető követelése hallatszik. Most mutatkoznak meg a következményei annak, hogy a kormányzat az elmúlt évtizedekben erőszak és manipuláció útján, a maga hatalmának zavartalansága érdekében látszatmegoldásokat kényszerített a társadalomra, és elmulasztotta létrehozni a fejlődés egészséges, szilárd alapjait.






A Gazdaságpolitikai és a Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály válasza:

A vízlépcsőrendszer a Budapest–Pozsony közötti 220 km hosszúságú Duna-szakasz komplex hasznosítása és szabályozása érdekében épül. Hatása kiterjed az e folyószakaszt szegélyező síksági területekre is.



1982 őszén egy nyilvános vitán feltették a kérdést Kende Istvánnak, a Béke Világtanács tagjának, hogy nem kellene-e Magyarországon is biztosítani a fegyveres szolgálat lelkiismereti megtagadásának jogát. Lehetetlen! – válaszolta Kende István. – A kapitalizmusnak kétszáz évre volt szüksége e jog bevezetéséhez, a szocializmusnak is kell ennyi idő hozzá (Beszélő 9). Nos, 1917 októbere és 1919 januárja között még két esztendő sem telt el.


Most, midőn Budapesten tanácskozik az Európai Kulturális Fórum, hogy az 1975-ben megkötött helsinki megállapodások fényében megvizsgálja, mit értek el az európai államok a kulturális közeledés terén, és mit tesznek azért, hogy a kultúra értékei szabadon áramoljanak a határokon át, felhívjuk a fórum és a magyar társadalom figyelmét:

hazánkban a kultúra eszközeit és terjesztőit olyan korlátozások sújtják, amelyek a kultúra integritását és nemzeti művelődésünk, önismeretünk érdekeit veszélyeztetik.


a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról


Magyar Közlöny, 45. sz. Budapest, 1984. október 29.

(Részletek)

2. § A Btk.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon