Skip to main content

Dokumentum

a külföldre utazásról, a külföldön való letelepedésről és az útlevélről


A ’60-as évek óta az utazási szabadság jelentősen bővült. Az 1988. január 1-jén életbe lépett útlevél-tvr. – a kiutazási engedély megszüntetése – minőséginek mondható változást jelentett. Ugyanakkor a Belügyminisztérium szervei, a rendőrség útlevélosztályai továbbra is megőrizték széles körű felhatalmazásaikat, hogy belátásuk szerint döntsenek az útlevélkérelmekről. E felhatalmazás alapján a külföldi utazás jogától való megfosztást büntetésként használják.

a választási rendszerről


Bevezető a KB állásfoglalásához

Az alább közölt dokumentum, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága az 1988. június 23-i ülésén fogadott el, felvilágosítást ad e vezető testület választási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatairól és terveiről. Ez nem kis dolog: a Központi Bizottságnak láthatóan koncepciója van, jóllehet erről a széles nyilvánosságot nem tájékoztatta részletesen.


Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény módosítási tervezetéről


A jelenlegi választási törvényt módosító javaslat szervesen illeszkedik az utóbbi időszak alapvető emberi és állampolgári jogokat szabályozó – ténylegesen megengedhetetlenül korlátozó – törvénykezési gyakorlatába.

a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezetekről


Az ország válságának mélyülésével párhuzamosan erősödő párt- és állami reformretorika újabban a politikai intézményrendszer reformjának jelszavával bővült. Mint mondják: azért vált ez időszerűvé, mert a válságból kikerülni csak a társadalom aktív együttműködésével, s így egy új – cselekvésre indító – közmegegyezés kialakításával, a politikai rendszer demokratizálásával lehetséges.

A demokrácia doppingszerként való felfogása távol áll értékrendünktől; mi a demokráciát – mint az alapvető emberi jogok szabad gyakorlásának feltételét – önmagáért tartjuk kívánatosnak.






Münnichnek adott válaszával egyetértek. Tegnap késő este felkeresett engem Roman Walter Bukarestből. Tegnap repült Budapestre. Hozzám Gheorghiu Dej és Kádár János együttes megbízásából jött.



Az antiszemitizmus ellen, a demokratikus megújhodásért

A SALOM
független magyar zsidó békecsoport állásfoglalása

Az ország gazdasági és politikai állapota már-már válságos. Mindenfelől a mélyreható reform sürgető követelése hallatszik. Most mutatkoznak meg a következményei annak, hogy a kormányzat az elmúlt évtizedekben erőszak és manipuláció útján, a maga hatalmának zavartalansága érdekében látszatmegoldásokat kényszerített a társadalomra, és elmulasztotta létrehozni a fejlődés egészséges, szilárd alapjait.






1982 őszén egy nyilvános vitán feltették a kérdést Kende Istvánnak, a Béke Világtanács tagjának, hogy nem kellene-e Magyarországon is biztosítani a fegyveres szolgálat lelkiismereti megtagadásának jogát. Lehetetlen! – válaszolta Kende István. – A kapitalizmusnak kétszáz évre volt szüksége e jog bevezetéséhez, a szocializmusnak is kell ennyi idő hozzá (Beszélő 9). Nos, 1917 októbere és 1919 januárja között még két esztendő sem telt el.


A Gazdaságpolitikai és a Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály válasza:

A vízlépcsőrendszer a Budapest–Pozsony közötti 220 km hosszúságú Duna-szakasz komplex hasznosítása és szabályozása érdekében épül. Hatása kiterjed az e folyószakaszt szegélyező síksági területekre is.


a Kulturális Fórum eddigi munkájáról (1985. október 15. – november 1.)


A Kulturális Fórum iránti jelentős érdeklődést mutatja a részt vevő delegátusok nagy száma. 850 delegátust jelentettek be. A szovjet küldöttség 90, a csehszlovák 74, a nyugatnémet 72, a lengyel 54, az amerikai küldöttség 52 tagú. Feltűnően kis létszámú (7) a román küldöttség, amelynek tagjai között nincs kulturális személyiség. A szocialista országok küldöttségeit miniszterek vezették, a román küldöttséget nagykövet. A nyugati delegációk élén jórészt volt miniszterek vagy nagykövetek állnak. A küldöttségekben sok kiemelkedő kulturális személyiség van. Tagjaik között nincsenek emigránsok.

a Kulturális Fórum negyedik hetéről


November 4-én, hétfőn a fórum újabb két kisegítő munkaszervezete kezdte meg kéthetes munkáját: az irodalommal, a könyvkiadással és a fordítással foglalkozó III. munkaszerv, valamint az egymás kultúrájának ismeretével, a kutatás, művészeti képzés és nevelés kérdéseivel, a könyvtárakkal, múzeumokkal és kiállításokkal, valamint a kulturális örökség megőrzésével és tiszteletben tartásával foglalkozó IV. munkaszerv.

A III.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon