Nyomtatóbarát változat

Pesti Központi Kerületi Bíróság

1.B. 21.158/1983/13.

A NÉPKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság Budapesten, 1983. évi november hó 17. és 18., valamint 1984. évi január hó 13. és február 7. napján nyilvánosan megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet:

1983. július 27-tól őrizetben volt, július 30-tól előzetes letartóztatásban lévő

I. r. Benkő Zoltán – („Güzü”) – aki Szegeden született 1963. január 1-jén, anyja: Balázs Erzsébet, Szeged, Becsei u. 2/a sz. a. állandó és Budapest VI., Zichy J. u. 14. sz. a. ideiglenes lakos, szsz: 1 630101 0914 –,

az 1983. október 3-tól előzetes letartóztatásban lévő

II. r. Haska Béla – („Vau”, „Kutyás”) – aki Szegeden született 1964. december 30-án, anyja: Sonkoly Katalin, Szeged, Alsókikötősor 13/b sz. a. állandó lakos, szsz: 1 631230 3032 – és

az 1983. október 3-tól előzetes letartóztatásban lévő

III. r. Nagy Zoltán – aki Bácsalmáson született 1964. augusztus 22-én, anyja: Turcsányi Erzsébet, Szeged, Murányi u. 22/b sz., alatti állandó lakos, szsz: 1 640822 1074 – vádlott

bűnös: nagy nyilvánosság előtt, csoport tagjaként, folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettében, mint társtettes.

Ezért a bíróság I. r. Benkő Zoltán vádlottat 2 (kettő) évi szabadságvesztésre és a közügyektől 1 (egy) évi eltiltásra,

II. r. Haska Béla vádlottat ugyancsak 2 (kettő) évi szabadságvesztésre és a közügyektől 1 (egy) évi eltiltásra,

III. r. Nagy Zoltán vádlottat szintén 2 (kettő) évi szabadságvesztésre és a közügyektől 1 (egy) évi eltiltásra

ítéli.

Az 1983. augusztus 3-tól őrizetben volt, augusztus 5-től szeptember 2-ig előzetes letartóztatásban volt, azóta szabadlábon lévő

IV. r. fk. Varga Zoltán („Takony”) – aki Kalocsán született 1966. október 7-én, anyja: Csanádi Erzsébet, Szeged, Retek u. 4/b sz. a. lakos, szsz: 1 661007 4300 – vádlott

bűnös: nagy nyilvánosság előtt, csoport tagjaként, folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettében, mint társtettes és lőszerrel való visszaélés bűntettében.

Ezért a bíróság a IV. r. fk. Varga Zoltán vádlottal szemben a Szegedi Járásbíróság 1983. február 4-én kelt és jogerős 4. Fk. 1/1983. 8. sz. ítéletével megállapított próbára bocsátást megszünteti, és bűnösnek mondja ki további társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletében, és halmazati büntetésül 1 (egy) évi 6 (hat) hónapi szabadságvesztésre ítéli.

A IV. r. fk. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 4 (négy) évi próbaidőre felfüggeszti azzal, hogy a próbaidő alatt a fiatalkorú pártfogó felügyelet alatt áll.

A kiszabott szabadságvesztést I., II. és III. r. vádlottakkal szemben börtönben, IV. r. fk. vádlottal szemben – elrendelése esetén – a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani, abba a vádlottak által előzetes fogva tartásban töltött időt a bíróság beszámítani rendeli.

Az eljárás során lefoglalt és a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bj. 660/1983. szám alatt kezelt bűnjelek közül a bíróság az 1. és 2. sorsz. alatti 5 db orvosi tű és 2 db orvosi fecskendő lefoglalását megszünteti, és Benkő Zoltán I. r. vádlottnak kiadni rendeli.

A további 3-12. sorsz. alatti bűnjelek közül a fényképeket elkobozza, és az iratokhoz csatolását rendeli el, a 33 db HILTI-patront elkobozza, míg a továbbiakat megsemmisíteni rendeli.

Az eljárás során felmerült bűnügyi költségekből I., II. III. és IV. rfk. vádlottak kötelesek 974 (kilenszázhetvennégy) Ft-ot egyetemlegesen, míg I. r. vádlott 1205 (egyezerkettőszázöt) Ft., II. r. vádlott 760 (hétszázhatvan) Ft., III. r. vádlott 40 (negyven) Ft-ot, IV. r. fk. vádlott 574 (ötszázhetvennégy) Ft-ot és az ezután esetleg felmerülő bűnügyi költséget is külön-külön az államnak megtéríteni.

Indoklás:

A bíróság a következő tényállást állapította meg:

Benkő Zoltán I. r. vádlott az általános iskola után gépipari szakközépiskolában tanult tovább. Három és fél év elvégzését követően tanulmányait félbeszakította, majd Szegeden különböző munkahelyeken dolgozott. 1982 októberében Budapestre jött, ahol a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál helyezkedett el 1982. november 16. és 1983. május 26. között. Munkájával, magatartásával több probléma volt, amiért „szigorú megrovás” fegyelmi büntetésben részesült. Munkaviszonya kilépéssel szűnt meg. 1983. június 29-től letartóztatásáig a Nemzeti Sportuszoda teniszpálya-kezelőként foglalkoztatta, havi 3400 Ft keresettel. Munkafegyelmével kapcsolatban itt is merült fel kifogás.

Az I. r. vádlott nőtlen, eltartottja nincs, vagyontalan. Nem gyengeelméjű, nem elmebeteg, nem szenved tudatzavarral járó szervi, idegrendszeri betegségben, szellemi hanyatlásban. Diszharmonikus személyiség, pszichopathiás karakter, akinél destruktív energiák önagresszióhoz és kifelé megnyilatkozó destruktív tendenciákhoz vezettek. Személyiségfejlődése a destruktív karaktervonások mellett pathologiás életvezetést eredményezett, és megkönnyítette a pszichopathiás jellemvonások kialakulását. Személyiségzavar folytán enyhe fokban korlátozott abban, hogy cselekménye társadalomra veszélyes körülményeit felismerje, illetve, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. Jóllehet testi szempontból börtönelviselési képessége nem nehezített, pszichés szempontból azonban az is enyhe fokban korlátozott.

Egyébként büntetlen előéletű, közveszélyes munkakerülés szabálysértése miatt 1981-ben elzárással sújtották.

Haska Béla II. r. vádlott általános iskolai tanulmányait ugyancsak Szegeden végezte, majd szobafestő és mázoló szakmát tanult. Tanulmányait azonban nem fejezte be, fél évvel a szakmunkásvizsga előtt félbeszakította. Ezután a Szegedi Szövőgyárban helyezkedett el. Itt dolgozott 1982 októberéig, amikor ő is Budapestre költözött, és ugyancsak a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál vállalt munkát 1982. november 16-tól mint segédmunkás. Munkájával, magatartásával kapcsolatban felmerült problémák miatt szintén „szigorú megrovás” fegyelmi büntetést kapott. Munkaviszonya jelenleg is fennáll. Letartóztatásáig havi keresete 2200 Ft volt.

Nőtlen, eltartottja nincs, vagyontalan.

Jelen eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetését megelőzően büntetve nem volt.

Nagy Zoltán III. r. vádlott Szegeden szobafestő-mázoló és tapétázó szakmát szerzett 1981-ben, majd különböző munkahelyeken dolgozott. 1982 októberében I. és II. r. vádlottal együtt költözött fel Budapestre, ahol 1983. január 4-től május 31-ig ő is a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál dolgozott. Munkájával kapcsolatban probléma nem merült fel, havi keresete 1920 Ft volt.

Jelen eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetését megelőzően büntetve nem volt.

Fk. Varga Zoltán IV. r. vádlott szülei elváltak, édesanyjával és nevelőapjával él, akikkel jó a kapcsolata, s akik igyekeznek a fiatalkorúnak mindent megadni. Testvére nincs. A család harmonikus életet él.

Általános iskolai tanulmányait közepes eredménnyel fejezte be, majd karosszérialakatos tanuló lett. Jelenleg III. éves. Az 1982/83-as tanév második félévében a CPg együttesben való közreműködés és rendbontó magatartás miatt iskolai fegyelmi határozattal másik osztályba helyezték. A fegyelmi óta magatartása pozitív irányban változott.

A fiatalkorú ellen egy esetben volt már büntető eljárás. A Szegedi Járásbíróság 1983. február 4-én kelt és jogerős 4. Fk. 1/1983/8. sz. ítéletével társtettesként elkövetett garázdaság bűntelte és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt 1 évre próbára bocsátotta.

A vádlottak egyénileg tanultak zenélni, közülük I. r. Benkő Zoltán 1979-ben Szegeden alapította meg CPg elnevezéssel amatőregyüttesét, melynek kezdettől fogva tagja volt III. r. Nagy Zoltán. 1981. év folyamán az együttessel – az általuk követett irányzat miatt különböző problémák voltak, foglalkozott velük 1981 elején A csöves jelenség című cikksorozatban a Dél-Magyarország címmel megjelenő helyi újság is. A városi KISZ-bizottság is folytatott beszélgetést a zenekar tagjaival. Nyilván ennek hatására is a zenekar másik három tagja 1981 folyamán kivált az együttesből, és 1981 őszén helyükre II. r. Haska Béla és IV. r. fk. Varga Zoltán kerültek. A CPg együttes kezdettől a punkirányzatot követte. Az I. r. vádlott volt a szólógitáros, gyakorlatilag ő vezette az együttest, ő tárgyalt általában a fellépésekről, ő volt a szervező. II. r. vádlott énekesként, III. r. vádlott dobosként, IV. r. fk. vádlott pedig mint basszusgitáros vett részt az együttesben. Az együttes tagjai és különösen az I. r. vádlott anarchistának, nihilistának vallották magukat, ez az életérzés, felfogás jelent meg dalaik szövegének többségében. A zeneszámokat, illetve azok szövegét nagyobbrészt az I. r. vádlott készítette elő, abba azonban a betanulás során az együttes tagjai beleszólhattak, változtathattak azok egészén vagy egyes részein is. Miután a zeneszámok refrénjét együtt énekelték – mintegy vokálszerűen adták elő –, a szövegek tartalmát gyakorlatilag mindegyiküknek meg kellett ismerni. Az ilyen módon kialakult műsorukat elsősorban fiatalokból álló 50-100-150 fős hallgatóság előtt adták elő azzal a céllal is, hogy hallgatóságukat saját életről való felfogásuk irányába befolyásolják.

A CPg együttes 1980. január 10-én, tehát amikor még a II. és IV. r. vádlottak nem szerepeltek benne, Szegeden a Déri Miksa Szakközépiskolában az alábbi három számot adta elő:

„Gáz-blues”

„Auschwitzban éltem én,
Zsidószagot hord a szél,
Magyarország én hazám,
Itt az élet oly vidám,
Zajlik a show az utcán,
Be kell fognom a… (pofám),
Éjjel magam félek már,
Túl sok itt a lila árny,
A sok furkó megragad,
Terhes nők is félnek már,
hogy ők is kapnak,
az sok már.”

„Rohadt angyalok”

„Tele van már az ország angyalokkal dugig,
Megverik a csórókat, s kezük tiszta mindig.
Merre van itt a kiút, merre lehet menni –
Egy agyonszentelt világban nem akarok élni.”

„Meseország”

„Disznóól – ez vagy te Meseország,
Disznóól, ez vagy te már.
Döglesztő büdös jön belőled,
ki kéne mosni talán,
megpróbálok rendet csinálni,
megpróbálok kitakarítani,
Meseország nagyon csúnya már
Meseország még most vigyázz!”

A KISZ-bizottságon folytatott beszélgetés, illetve a Dél-Magyarországban megjelent cikksorozat után egyre szűkült az együttes fellépési lehetősége, amiért is az I. r. vádlott kezdeményezésére a zenekar tagjai elhatározták, hogy Budapestre jönnek. Az itteni fellépési lehetőségek előkészítése céljából az I. r. vádlott kapcsolatot létesített a Beatrice együttes vezetőjével, Nagy Ferenccel, akinek segítségével fellépési lehetőségük nyílt 1982 tavaszán a Budapesti Marx Károly Közgazdasági Egyetem klubjában. Az itteni fellépésüket követően az együttes tagjai IV. r. fk. Varga Zoltán vádlott kivételével Budapestre költöztek, ahol III. r. Nagy Zoltán vádlott Budapest XVI., Fuvallat u. 15. sz. alatti albérleti szobájában gyakoroltak, míg IV. r. fk. vádlott csak a fellépésekre utazott fel. A gyakorlásoknál előfordult, hogy néhány ismerősük is jelen volt, akik ilyen módon már akkor megismerkedhettek a dalok szövegével.

Ilyen módon a CPg együttes 1982 novemberében a veszprémi egyetem aulájában, december 30-án Budapesten, a Népköztársaság útján lévő Fiatal Művészek Klubjában, 1983 januárjában és február 19-én a Budapest II. ker., Meggyfa utcai „Mozaik” Ifjúsági Klubban, és ugyancsak februárban, valamint március 5-én a Budapest XV., Kozák téri Ifjúsági Házban léptek fel.

Az utóbbi négy fellépésük punkkoncert keretében történt, melyek szervezésekor az ifjúsági klubok nem ellenőrizték előzetesen az előadásra kerülő dalok szövegét, sőt azok elhangzása után sem tettek intézkedést, a rendezvényt pedig szabálytalanul „táncmulatságként” engedélyeztették. Az előadásokon így a Fiatal Művészek Klubjában, illetve a Kozák téri Ifjúsági Házban másodszor tartott fellépésük során magnetofonfelvételek is készültek, s így a dalok szövegei az egyes előadásokon résztvevőkön kívül is közkézen forogtak, ismertté váltak.

Az egyes fellépések során vagy teljes terjedelmében vagy részben többek között az alábbi hét zeneszámot adták elő:

„Áll egy ifjú…”

„Áll egy ifjú élmunkás a réten
kommunista szombatról jött éppen…
Szobrot, képet sematista banda
a munka hőse szerepeljen rajta…”

„Mindenki tetű”

„Mindenki tetű az MNK-ban…
Hol minden rossz, mi új
Hol a pénz csendet szül
hol az emberek mindig némák
itt mindenki tetű az MNK-ban.
R: Botrányt akarunk (négyszer).”

„Báb vagy”

„Királyunk egy báb
őt dróton rángatják,
a nép mi vagyunk,
bólintani tudunk…
A taps nem velünk jár
Hátul egy árnyék áll,
minden szál hozzá fut,
ő vigyáz minden kaput.
Báb vagy, báb vagy te állat.”

„Cselszövő”

„Egy emlék valakinek…
meghalt a cselszövő,
meghalt az állat,
a diktátor most már
bálvánnyá válhat,
meghalt a cselszövő,
meghalt az állat,
a diktátor most már
bálvánnyá válhat,
állat, cselszövő, állat, cselszövő, állat, cselszövő…”

„Anarchiát”

„Én vagyok az antikrisztus,
Én már tudom, amit nem tudsz,
jöhet az anarchizmus
Szabad legyek azt akarom
ne kormányozzon hülye barom…”

„Primitív bunkók”

„Primitív bunkó állatok vagyunk
félni, rettegni nem akarunk
elsőnek mi ütünk ezt jegyezd meg
lehet a mi világunk mégis szebb.
Primitív bunkó mindenki…”

„CC 20”

„Szovjet atom is atom
a totalitást nem bírom
a rendőrség is zaklat engemet.
USA-atom is atom
Keleten és Nyugaton
a hatalomért küzdenek
R.CC 20 Keleten
A hatalom az hatalom
Keleten és Nyugaton
a hajsza mindenütt egyre megy…”

A fenti dalszövegek közül a „Primitív bunkók” c. szám utolsó sora az egyes előadások során „primitív bunkó mindenki az MNK-ban!” szövegre módosult. A „Cselszövő” c. számhoz 1982 novembere után „Van helyette másik!” kiegészítés került. Az „Áll egy ifjú” című dalt Haska Béla az FMK-ban adott koncerten a következő harmadik versszakkal egészítette ki:

„Rohadt, büdös kommunista banda.
Miért nincsenek ezek felakasztva?”

E szövegrész miatt az I. r. vádlott figyelmeztette is Haska Bélát, ennek ellenére a számot műsoron tartották, és az 1983. március 5-én a Kozák téri Ifjúsági Házban tartott előadáskor ugyancsak a harmadik versszakkal együtt hangzott el. Ezen az előadáson egyébként az együttes tagjainak előzetes megbeszélése szerint a II. r. vádlott az itt lévő közel százfős hallgatóság előtt egy élő csirkét tépett szét, illetve darabolt fel késsel, és azt a fiatalok közé dobálta. Ugyancsak a II. r. vádlott volt az, aki a veszprémi egyetem aulájában 1982 novemberében rendezett koncerten mindkét karján és arcán a bőrt pengével felsértette, és így vérezve énekelte a dalokat.

III. r. Nagy Zoltán vádlott Budapestre költözésüket követően az albérleti szobájában tartott, a gyakorlásokhoz használt dobra spray-vel egy kb. 15 cm átmérőjű horogkeresztet festett, mely miatt a XVI. ker. Rendőrkapitányság 1983. január 11-én 19/1/1983. számú határozattal írásbeli figyelmeztetésben részesítette.

A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat Művelődési Bizottság Borza Marietta festményeiből 1983. március 15. és 25. között kiállítást rendezett. Első és II. r. vádlott 1983. március 16-án a kiállításra elmentek, és annak vendégkönyvébe I. r. vádlott a következő bejegyzést írja:

„Le a szabályokkal, a földbe kell taposni minden
szokást, rendet, hagyományt…
Az öngyilkosok országa, az alkoholisták országa,
a rejtett munkanélküliség országa vagyunk…
Húsba vágó, gyilkos akciókat, a PRUK-Pruk-okat
akarok – nem képeket!…
Azt akarom, hogy hulljon a
férges. Tetterős férfiak sodró háborúját…
Sértődést, verekedést az erkölcs lerombolását
majd felépítését…
… NEM VAGYUNK FASISZTÁK.
Okos emberek vagyunk – azzal söprünk
el benneteket, hogy jobbak vagyunk…
Nem vagdalkozunk vakul.
Ésszel gyilkolunk
az avultságotokba buktok bele nem a bürokratikus
akadályokba. Pedig saját fegyveretekkel kéne lelőni titeket…
…NÉZŐK és neked MŰVÉSZNŐ!
Imádkozom, hogy nyugodt életed legyen
és forradalmunk, ami fejlettebb lesz minden
eddiginél, ne találjon életben…”
„Ui.: pengével vágott ki vagy ollóval?
III. 16. egy forradalom másnapja.”

A fenti bejegyzést II. r. Haska Béla vádlott futólag elolvasta és aláírta.

IV. r. fk. Varga Zoltán vádlott még 14 éves kora előtt, kb. 1979-ben szegedi lakásuk környékén az építkezésekről 33 db HILTI típusú szögbelövő hüvelytöltényt gyűjtött össze, melyeket éveken keresztül szobájában, személyi holmijai között tartott engedély nélkül. Azokat a jelen eljárás során tartott házkutatás alkalmával megtalálták és lefoglalták.

IV. r. Varga Zoltán fk. vádlott 1982. november 17-én hat társával járkált az esti órákban Szegeden a Kárász utcán, amikor köztük, valamint arab fiatalok csoportja között incidens támadt, verekedés azonban nem volt. A fiatalkorú és társai miután kevesebben voltak az araboknál, a helyszínt elhagyták, de elhatározták, hogy bosszút állnak. Tervükről értesítették további négy társukat, és megbeszélték, hogy 1982. november 19-én este találkoznak. A megbeszélt időben este a tervben részt vevőkhöz csatlakozott fiatalokkal együtt kb. 30-35 fiatal gyűlt össze, közülük többen ütlegekkel felszerelve. IV. r. fk. Varga Zoltánnál fémlánc is volt. Este 19 óra után a csoport két részre szakadva megindult a líbiai diákok szálláshelye, a Tisza Szálló felé. Az egyik csoport, melyben a fiatalkorú volt, a szálló bejáratánál kél líbiai diákkal találkozott, akikbe belekötöttek, és bántalmazni kezdték őket. A két líbiai diák bemenekült a szállóba, és szólt társainak, akik mintegy 25-30-an a szálló bejárati ajtaja előtti árkádok alá mentek, mire IV. r. fk. vádlott és társai, most már mindkét csoport, kiabálva szidalmazni kezdték és megrohanták az arab diákokat. A náluk lévő ütlegekkel, nadrágszíjjal, láncokkal csapkodtak feléjük. Néhány ütés el is érte a megtámadott diákokat, egyiküknek a lánccal való ütés következtében a jobb kulcscsont felett 8 napon belül gyógyuló, vérző sérülése is keletkezett. Az arab diákok visszamenekültek a szállodába, közben elestek, egymást letaposták, a IV. r. fk. vádlott és társai a szegedi, Deák Ferenc utcában lévő Gambrinus étterem felé mentek, hogy az ott tartózkodó arab diákokat is megverik. Az étterem ajtajában a fk. vádlott társai különböző – az arabokat sértő – megjegyzéseket kiabállak be az étterembe, az időközben értesített rendőrök kiérkezésére aztán a helyszínről elszaladtak.

---

A megállapított tényállás Benkő Zoltán I. r., Haska Béla II. r., Nagy Zoltán III. r. és fk. Varga Zoltán IV. r. vádlott, Gera Mihályné törvényes képviselő, Szikszaki Krisztina, Sáfrány Péter, Árvai Viktor, Salaki Róbert, Pardi Tamás, Aranyosi Éva, Bótos Péter, Bogos Judit, Hegedűs Zoltán, Csáki Sándor, Gábriel Tibor, Pátrovics Imre, Kocsis Tibor és Németh István tanúk vallomása, Ferenczi Zsigmond fegyverszakértő és dr. Édes Mária elmeszakértő tárgyaláson kiegészített szakértői véleményén, valamint az ismertetett iratok tartalmán alapul.

A vádlottak közül bűnösségét az I. r. vádlott részben, a többiek egészében beismerték, a bűncselekmény elkövetésére alapvetően mind a négy vádlott beismerő vallomást tett.

I. r. Benkő Zoltán vádlott védekezésként arra hivatkozott, hogy ő nem volt a zenekar vezetője, mely védekezését a vádlott-társai is igyekeztek megerősíteni, nem vitatta azonban azt az egyébként más bizonyítékokkal is alátámasztott tényt, hogy ő volt, aki eljárt a fellépési lehetőségek megszerzése érdekében, általában ő tárgyalt az egyes koncertekről, valamint hogy magát az együttest is ő alapította. A CPg együttes által követett stílus- és irányvonallal kapcsolatban elmondta, hogy a punkirányzatot követték és magukat nihilistának tartották.

Gyakorlatilag a többi vádlott önálló védekezést nem terjesztett elő, III. r. vádlott elmondta, hogy az I. r. vádlottat ismerték el vezetőnek, a II. r. vádlott pedig külön is megerősítette, hogy gondolkodásuk azonos volt, és számaikban az anarchizmus, a nihilizmus jutott kifejezésre. (6. Issz. jkv. 29. old.)

Valamennyien hivatkoztak ugyanakkor arra, hogy előadásaikon az erősítőberendezések rossz minősége miatt a szöveget érteni nem lehetett.

Ezzel kapcsolatban a bíróság megjegyzi, hogy ez a tény valódiságának megállapítása esetén sem bírna büntetőjogi jelentőséggel, azonban azt cáfolja elsősorban a tárgyalás során meghallgatott két különböző előadáson készült hangfelvétel, melyeken a szöveg jól érthető volt, valamint azok a tanúvallomások, melyek kitértek a koncerten előadott számok tartalmára is. Így Bogos Judit, Salaki Róbert, Aranyosi Éva, Bótos Péter, Hegedűs Zoltán és Csáki Sándor elsősorban nyomozati vallomásaikban tértek ki olyan részletekre, melyből megállapítható, hogy a CPg együttes által előadott számok szövegét értették.

Jóllehet, közülük elsősorban Szikszai Krisztina és Botos Péter nyomozati vallomásukat igyekeztek visszavonni, azonban erre életszerű magyarázatot adni nem tudtok. Bogos Judit és Salaki Róbert ugyanakkor az elétárást követően kifejezetten fenntartották a nyomozás során általuk elmondottakat, Pardi Tamás tanú pedig kitért arra is, hogy hallott arról, hogy a CPg együttessel még a SZER is foglalkozott. (6-1. jkv. 77. old.) Csáki Gábor tanú punkkoncerten nem járt, vallomása szerint azonban volt olyan kazettája, melyen a CPg-számok szerepeltek, de olyan számnak is ismerte a szövegét, mint az Áll egy ifjú c. dal harmadik versszaka, ami a kazettán nem is szerepelt.

A vádlottak együttes védekezése kitért arra is, hogy ez a bizonyos Áll egy ifjú c. szám harmadik versszaka utólag került a műsorba, mint ahogy a Primitív bunkók című dalban sem szerepelt eredetileg a „mindenki tetű az MNK-ban”, valamint a Cselszövő című szám eredetileg a rockirányzat ellen készült, s az csak 1982 novembere után a „van helyette másik” befejező sorral nyert politikai tartalmat. A vádlottaknak ezt az egyébként egybehangzó vallomását semmilyen bizonyíték nem cáfolta, így azt a bíróság – mint nem kizárhatót, az üggyel kapcsolatban a büntetőjogi felelősséget nem érintő körülményt – a tényállás megállapításánál elfogadta.

II. r. Haska Béla vádlott hivatkozott arra, hogy Borza Marietta kiállításán az I. r. vádlott által a vendégkönyvbe írt bejegyzést csak futólag olvasta át, és azt úgy írta alá, hogy annak tartalmát részletesen nem ismerte. Ezzel kapcsolatban a bíróság megjegyzi, hogy ez a körülmény a II. r. vádlott e részcselekményben való tevékenységét nem teszi bűnsegédi magatartássá, hiszen vitathatatlanul többéves ismeretség alapján pontosan tisztában volt az I. r. vádlott életfelfogásával, azt osztotta, épp ez volt az oka annak, hogy csak futólag olvasta át a beírtakat, jóllehet, megvolt a lehetősége arra is, hogy részletesen meggyőződjön annak tartalmáról. Tehát I. r. vádlottal szándékegységben volt, s legfeljebb az egyes terminológiák, szavak és szórendek meghatározása viseli magán szükségszerűen az I. r. vádlottra jellemzőket. Ilyen körülmények között aláírása mintegy részcselekménynek minősül.

Ferenczi Zsigmond fegyverszakértő véleménye alapján vitás volt, hogy 32 vagy 33 db szögbelövő hüvely-töltényre követte-e el IV. r. fk. Varga Zoltán vádlott a bűncselekményt. Miután a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a bűnjeljegyzék szerint 33 db hüvelytöltényt vételezett be, a tényállást a bíróság ennek alapján látta megállapíthatónak. Itt kell kitérni arra is, hogy e HILTI-patronok megszerzésekor a IV. r. vádlott még gyermekkorú volt. Azonban, miután ezek lőszeralkatrésznek minősülnek, a 2/1975. (IV. 16.) BM sz. rendelet alapján beszolgáltatási kötelezettség alá tartoznak, tehát a megszerzésen túl a tartás is bűncselekményt valósít meg.

Az ilyen körülmények között egyértelműen és megnyugtató módon megállapítható tényállás szerint a vádlottak a CPg együttes keretén belül megvalósított magatartásukkal a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje, szövetségi, barátsági és együttműködésre irányuló nemzetközi kapcsolata elleni érzelmeket igyekezett szítani, mégpedig, nihilista, anarchista alapokon, tehát gyűlöletkeltési szándékkal. Ezt az általuk előadott számok egyrészt konkrétan ki is mondták, mint a „Gáz-blues”, „Áll egy ifjú”, „Mindenki tetű”, „Báb vagy”, „Anarchiát” és „CC 20”. Vannak azonban olyan számaik is, melyek érzelemkeltő képek, allegóriák, metaforák felhasználásával, gondolkodási úton juttatják hallgatójukat hasonló eredményre, mint pl. a „Gáz-blues” bevezető két sora, „Rohadt angyalok”, „Meseország”, „Cselszövő” és „Primitív bunkók”.

Miután egyértelműen állapítható meg, hogy a vádlottak által előadott, tényállásban szereplő számok nem csupán a köznyugalom, de a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje ellen irányult, s azok előadásával a vádlottaknak ilyen célja is volt, bűnösségüket a bíróság – mint a Btk. 20. § (2) bek. szerinti társtettesekét – a Btk. 148. § (1) bek. b és c pontjába ütköző és a (2) bek. a pont szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt, csoport tagjaként és a Btk. 12. § (2) bek. szerint folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettében állapította meg. E minősítés során részben eltért az ügyészi vádtól, mely a vádlottak cselekményét B 10.558/1983. számú – a végindítványban is fenntartott – vádiratával, a Btk. 148. § (1) bek. a, b és d pontjába ütközőként indítványozta megállapítani.

A bíróság által megállapított tényállás szerint az előadott számok alapvetően a rendőrök, a kommunisták, a Magyar Népköztársaság vezetői és általában az alkotmányos rend ellen, illetve a „Cselszövő” és a „CC 20” című számok a Szovjetunió, tehát a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolata ellen irányulnak.

IV. r. fk. Varga Zoltán vádlott elkövette még a Btk. 263. § (2) bek.-be ütköző lőszerrel való visszaélés bűntettét is.

IV. r. fk. vádlott bűnösségének megállapítása miatt a Btk. 73. § (2) bek. alapján a vele szemben a Szegedi Járásbíróság által alkalmazott próbára bocsátást meg kellett szüntetni, és bűnösnek kellett kimondani a Btk. 271. § (1) bek.-be ütköző és a (2) bek. a pont szerint minősülő garázdaság bűntettében, valamint a Btk. 170. § (2) bek.-be ütköző és aszerint minősülő súlyos testi sértés bűntettének a Btk. 16. § szerinti kíséretében, mint a Btk. 20. § (2) bek. szerinti társtettest.

Vele szemben ezért a Btk. 120. § (1) bek. figyelembevételével is halmazati büntetést kellett kiszabni.

A büntetés kiszabása során valamennyi vádlott javára enyhítő körülményként kellett értékelni ténybeli beismerésüket, valamint azt a körülményt, hogy az egyes koncerteket rendező szervek az előkészítés, az engedélykérés, illetve az utólagos jelzések elmulasztása kapcsán jelentősen közrehatottak abban, hogy a bűncselekmény ilyen módon és ilyen viszonylag hosszú időn keresztül megvalósulhatott.

I., II. és III. r. vádlott javára értékelte a bíróság fiatalabb felnőtt korukat, míg II. és III. r. és IV. r. vádlott javára megbánásukat. I. r. vádlott javára kellett értékelni azt a kóros elmeműködést, mely mind a büntetőjogi felelősségét, mind a büntetés elviselési képességét enyhe fokban korlátozza.

Az enyhítő körülmények mellett nagyszámú, és köztük több nyomatékos súlyosbító körülmény is megállapítható volt. Mind a négy vádlott terhére észlelte a bíróság a folytatólagosságot, azt, hogy az izgatás két különböző fordulatát is megvalósították, és az kétszeresen is súlyosabban minősül I. és III. r. vádlottak terhére, hogy 1979-tól vádlott-társaiktól külön is elkövették a három szám előadásával a bűncselekményt, melyet az ezzel kapcsolatos figyelemfelhívás ellenére új társakat bevonva folytattak. I. és II. r. vádlottal szemben súlyosbító körülmény az önállóan is bűncselekményt megvalósító, Borza Marietta kiállításán tett vendégkönyvi bejegyzés, míg az I. r. vádlott terhére a kezdeményezés, vezető szerepe, II. r. terhére, hogy a többiek figyelmeztetése ellenére a Kozák téri Ifjúsági Házban is előadta az Áll egy ifjú munkás című dal harmadik versszakát, a III. r. vádlott terhére azt, hogy próbára bocsátás alatt is folytatta a bűncselekményt. Valamennyi vádlott terhére értékelni kellett azt a garázda elkövetési módot, mely különösen a veszprémi egyetem aulájában II. r. vádlott vérző sebzést eredményező önvagdosásában, illetve a Kozák téri Ifjúsági Házban az élő csirke széttépésében nyilvánult meg.

Az adott bűnösségi körülmények mellett a vádlottak bűnösségi foka, illetve a cselekményükben és személyükben rejlő társadalomra veszélyesség csak a IV. r. fk. vádlott esetében látszott alacsonyabbnak, míg a többieknél azonosnak mutatkozott. A büntetési célok elérése csak az enyhítő szakasz nélkül kiszabásra kerülő végrehajtható szabadságvesztéssel látszik megvalósíthatónak. Ezért a bíróság I., II. és III. vádlottakkal szemben a rendelkező rész szerinti törvényi minimumban megállapított mértékű szabadságvesztést szabta ki, amely törvényi minimum alkalmasnak látszik az általános és egyéni prevenciók elérésére is. Miután a vádlottak méltatlanok a közügyekben való részvételre, velük szemben a bíróság a Btk. 53. § és 55. § (1) bek. alkalmazásával közügyektől eltiltás mellékbüntetést is kiszabott.

A büntetésvégrehajtási fokozatra való rendelkezés a felnőttkorú vádlottak esetében a Btk. 43. § a pontján, az előzetes fogva tartás beszámítása a Btk. 99. § (1) bek.-en alapul.

IV. r. fk. Varga Zoltán vádlott esetében a bíróság a Btk. 110. § (1) bek.-re figyelemmel ugyancsak enyhítő szakasz nélkül kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a Btk. 89. § (1) és (3) bek. szerint felfüggesztette, a büntetésvégrehajtási fokozatot a Btk. 111. § (3) bek. szerint, míg az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámítását a Btk. 99. § (1) bek. szerint állapította meg.

A pártfogó felügyelettel kapcsolatos rendelkezése a Btk. 119. §-án alapul.

Az eljárás során lefoglalt bűnjelek tekintetében a bíróság a Be. 102. § (1), (2) és (4) bek. szerint, illetve a 33 db HILTI-patron esetében a Btk. 77. § (1) bek. a pontja szerint határozott.

A bűnügyi költség megtérítésére való kötelezés a Be. 217. § (1), (2) és (4) bekezdésen alapul.

Budapest, 1984. február hó 7. napján

Henke János s. k.
ülnök

dr. Kaufmann Péter s. k.
a tanács elnöke

Magula László s. k.
ülnök

Az ítélet III. r. fk. Varga Zoltán vádlott vonatkozásában a kihirdetés napján jogerős.

dr. Kaufmann Péter s. k.
a tanács elnöke

• Dokumentum