Önt szakszerű, tárgyilagos és hiánypótló nyilatkozatai révén ismerhette meg a közvélemény. Pedig miniszteri biztosként nem is ez volt a feladata. Hanem hogy a tavaly áprilisban bekövetkező súlyos üzemzavar elhárításában szakmai segítséget nyújtson, illetve hogy az atomerőmű, a gazdasági minisztérium és az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tevékenységét koordinálja. Amikor Csillag István felkérte a feladatra, azonnal állt elébe a kihívásnak?

Abban az időpontban nem nagyon volt mit hezitálni.

Szubjektív visszapillantás

A hatvanas évek második felében egy esztendőt Angliában töltöttem vendégkutatóként az Oxfordi Egyetem biokémiai tanszékén. Nagy dolog volt ez akkor, hiszen nyugatra kevesen utazhattak, azok is csak kellő indokkal. Friss kandidátusként mintegy jutalmul kaptam e „kimenőt”, amely egy évre, pontosan 365 napra szólt. Ha akár egyetlen nappal túllépem – figyelmeztettek az illetékesek – az már az illegális külföldön tartózkodásra kiszabott szankciókkal jár. Igyekeznem kellett mindent egy szűk évbe belezsúfolni.

„A médium maga az üzenet.”
Marshall McLuhan


Galaktikus tankerek

I. Erzsébet angol királynő az 1500-as években a titkosszolgálati jelentéseket állítólag palackpostával küldette, és halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg, hogy az erre kijelölt hivatalnok kivételével bárki kinyissa és elolvassa őket [Rice, Message…].

„Figyelembe véve a múltat, teljes bizonyossággal következtethetünk arra, hogy egyetlen ma élő faj sem fogja változatlan formában továbbadni a tulajdonságait a távoli jövőnek.”
(Charles Darwin:
A fajok eredete)

Szimmetrikus égtájak

A biológus és számítógépes szakember Clifford Pickover szerint leginkább abban az esetben számíthatunk rá, hogy egy értelmes idegen faj hozzánk hasonlóan kétoldali (külső) szimmetriával fog rendelkezni, ha az emberéhez hasonlóan az ő ősei is vízben (vagy egy hasonlóan sűrű közegben) éltek.

Egy messzi vándor jött, ki ős romok
felől regélt: A pusztán szörnyű két
nagy csonka láb állt. Arrább lágy homok
lep egy kőarcot. Homloka setét...
A talpkövön kevély igék sora:
„Király légy bár, jöjj és reszketve nézz:
nevem Ozymandiás, urak ura.”
Más semmi jel.

„...zárt elektronkihólyagzások,
elektron-kicsöcsösödések, lüktető kvark-fölbuborékzások az
atommag-erőtérhólyagból...”
Juhász Ferenc:


Miért hit? Miféle hit?

A NASA amerikai űrügynökség Chandra röntgenobszervatóriuma két nagyon furcsa égitestet fedezett fel. Egyikük túl kicsi, míg a másik túl forró ahhoz, hogy a jelenlegi világleírásunkba egyszerűen beilleszthető legyen. Lehet, hogy ezek a csillagok az anyag legelemibb építőköveiből, kvarkokból épülnek fel.

Mindannyiunk életében alapvető fontosságú, hogy milyen a partnerünk, családtagjaink, barátaink és ismerőseink által alkotott szociális kapcsolatrendszer. Ebben a szociális erőtérben éljük le életünket, melytől megfosztva, Robinson Crusoe-ként „csupasz majmok” sem lennénk, hiszen a majomfajok legnagyobb részének egyedeit is kiterjedt és bonyolult szociális viszonyrendszer köti össze. Az ember szociális voltának gyökereit mélyen a biológiában fedezhetjük fel. Több érdekes, biológiai és szociológiai jellemzőket összekapcsoló megfigyelés utal erre.

Mi a gondolkodás, és hogyan valósítja ezt meg az elme és az agy? Az emberek intelligens rendszerek, vagyis tanulnak, emlékeznek, gondolkodnak, beszélnek és látnak. Mi az mindebből, amire egy számítógép is képes, és mennyiben használ más mechanizmusokat, mint az ember? Mi kellene ahhoz, hogy egy számítógép pontosan ugyanúgy lásson, beszéljen és gondolkodjon, mint mi? Milyen szerepe van a megismerő folyamatokban az agy különböző területeinek és folyamatainak?

Az üstökösökről való tudásunk bővülése hozzásegíthet a Naprendszer őstörténete, a 4-5 milliárd éves ősi anyag megismeréséhez. Januárban a Stardust amerikai űrszonda mintát gyűjtött a Wild-2-üstökös csóvájából, majd visszaindult a Föld felé. Hasonló műveletre még nem volt példa. Március elején elindult történelmi küldetésére a Rosetta űrszonda, hogy tíz év múlva találkozzon a Csurjumov–Geraszimenko-üstökössel.

A kergemarhakór járványszerű elterjedése Nagy-Britanniában ráirányította a közfigyelmet az ún. prionbetegségekre, amelyekhez olyan szindrómák tartoznak, mint pl. a Creutzfeldt–Jacob-betegség vagy a Pápua Új Guineán korábban elterjedt nevetőhalál. Ezek a fertőző betegségek azzal az egyedülálló tulajdonsággal rendelkeznek, hogy kialakulásukat nem hagyományos kórokozók, tehát baktériumok, vírusok vagy gombák, hanem speciális tulajdonságú fehérjék okozzák, amelyek a szervezetbe jutva egészséges fehérjék szerkezetét módosítják.