Az Olvasótábor máig élő civil kezdeményezés. Leginkább 10-12 napos táborok formájában. 1972-ben indult az Olvasó népért mozgalom védőernyője alatt Varga Csaba kezdeményezésére. Az „életmódkísérlet hátrányos helyzetű gyerekeknek” gondolat jegyében elsősorban kiscsoportos beszélgetés keretében, fiatal értelmiségiek, főleg 10-14 éves gyerekeket próbáltak segíteni önismeretük elmélyítésében, értékrendjük és jövőképük formálásában; inkább partneri, baráti, mint pedagógusi szerepben. Szellemi gyökerei Comenius, Karácsony, Moreno, Rogers, Gordon, a népfőiskolák, a cserkészet és a bázisközösségi mozgalom, az olvasókörök, a lelkigyakorlat és az angolszász reformpedagógia. Az olvasótáborban az irodalom, a művészet és a tudomány nem cél, hanem eszköz, alárendelve annak a beszélgetésnek, amelynek témája a résztvevőknek önmagukhoz, társaikhoz, a világhoz és a szellemi szférához való kapcsolata. Hamarosan szakmunkástanulóknak, majd diplomásoknak is rendeztek táborokat; ez utóbbiakat ’89-ig a politikai vezetés – mert az uralkodó ideológia helyett különféle humanista eszmék pluralizmusa jellemezte a táborok értékrendjét – mint ellenzéki jellegű tevékenységet jegyezte, és homlokát ráncolva figyelte.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 33 hét
9 év 6 hét
9 év 10 hét
9 év 10 hét
9 év 12 hét
9 év 12 hét
9 év 12 hét
9 év 14 hét
9 év 15 hét
9 év 15 hét