Skip to main content

Beszélő hetilap, 4. szám, Évfolyam 7, Szám 4

Eörsi István: …a tyúkólról és a palotáról

E. J. [Eörsi János]: Az impotens vőlegény

Zádori Zsolt: Új hold, új király!

Mink András: Pestissel a rák ellen

[Neményi László]: A vád tanúja / Ami sok, az sok / Német szocdemek Achilles-sarka

: „Egy a jelszónk: tartós béke!”

Szergej Kovaljov: „Oroszország hatalmas lépést tett visszafelé”

Részlet Kovaljov beszédéből

Szergej Kovaljov: „Minek jöttünk ide?”

Szergej Kovaljov beszélget a csecsen fogságba esett V. alezredessel

Deák Péter: Kaukázusi vihar

(eö) [Eörsi János]: Mi lesz veletek, szemaforisták?

GÁ [Gosztonyi Ágnes]: Legális squatolás

[Gosztonyi Ágnes]: Csavargó művészet

lt [Solt Ottilia]: Dornbach kontra Bauer

Kamarás István: Szabadságepizódok Bakonyoszlopon

: Tánczos Gábor

: Az Olvasótáborról

M. A. [Mink András]: „A gyarló ember azt hiszi, hogy mindent meg lehet magyarázni”

Interjú John Lukáccsal

Kálmán C. György: Vastag regény, éles villanások

Bori Erzsébet: Éjjeli őrjárat

Parti Nagy Lajos: Weöres Utinform

Németh Gábor: Lavgém

Szabolcsi János: Miért pont a sakk?

[Kisbali László]: Csinosság, kecs, delicatesse

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon