1928. április 2-án született Budapesten. Baján nőtt fel, itt is érettségizett a Cisztercita Gimnáziumban. 1944-ben, mint zsidót deportálták. Hazatérése után Baján belépett a Kommunista Pártba, ifjúsági vezető lett. Budapestre jött, és a Győrffy Népi Kollégium egyik legfiatalabb tagjaként gyarapította tudását. 1951-ig funkcionáriusként a Diákszövetségben és a DISZ-ben tevékenykedett, ekkor az éberségi kampányban lecsaptak rá, és eltávolították az apparátusból. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filozófia szakot végzett, majd tanári diplomát szerzett. 1953-tól ’54-ig, rehabilitálásáig az ELTE-n tanársegéd, utána a DISZ Főiskola tanára. 1955-ben a Petőfi Kör titkára, Nagy Imre híve lett. Elsősorban az ő személyén és tevékenységén múlott, hogy a DISZ fennhatósága alá tartozó vitakör 1956-ban történelmi szereppel bíró ellenzéki fórummá vált. A forradalom leverésekor a Nagy Imre-csoporttal együtt a jugoszláv követségen kapott menedéket. Romániába deportálták, majd 1958 augusztusában 15 évi börtönre ítélték. 1962-ben szabadult. A Dolgozók Esti Gimnáziumában kapott állást, itt dolgozott 1970-ig, mellette olvasásszociológiával kezdett el foglalkozni. 1970-től az OPI (Országos Pedagógiai Intézet) munkatársa lett. Részt vett a Népi Kollégiumok történetének feldolgozásában, felkarolta az erdélyi magyar és a hazai cigány kisebbség ügyét.
1979. december 6-án öngyilkos lett.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét