Skip to main content

Dornbach kontra Bauer

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Az SZDSZ ugyebár kormányzó párt, s az SZDSZ Országos Tanácsa (OT) – az alapszabály szerint – a stratégiai döntések kimunkálására választott testület. Azt is tudjuk immár mindahányan, mióta gyakorló demokraták lettünk, hogy egy testület elnöke erőteljesen befolyásolhatja a profilt, vagy ha súlytalan, akkor az egész testületet szorítja ki valami súlyosabb a formális funkciójából. Nem teljesen érdektelen tehát, ha az SZDSZ OT elnököt választ. Általában élénk érdeklődés övezi, mikor a pártokban efféle történik. (Talán egyesek még emlékeznek arra, mikor Fodor Gábor aspirált a Fidesz-választmány elnöki tisztére 1993-ban.)

A Népszabadságban például múlt szerdán, vagyis január 18-án a 4. oldalon annak rendje és módja szerint szó is esett az SZDSZ küszöbön álló alakuló és elnökválasztó OT-üléséről, s az elnökjelöltekről. „Mivel a testület tagjai a tisztségekre bárkit szabadon jelölhetnek, a posztokra eséllyel pályázók körét előre nem lehet pontosan meghatározni. Az mégis tudható, hogy a testület elnöki posztjára a legesélyesebb jelölt Bauer Tamás, akinek megválasztását támogatja a párt ügyvivői testülete is. „Az, hogy Bauer Tamás az egyetlen megnevezett jelölt, szépen rendre megjelent a hét hátralévő napjain a többi napilapokban, némelyikben többször is. Ezek után a szombati, január 21-i tévéhíradó egy büdös szó kommentár nélkül adta hírül, hogy az OT elnöke Dornbach Alajos lett, Bauer Tamásról szó sem esett. De sem a baloldali, nem a liberális, sem a jobboldali napisajtó hétfői (január 23.) számai nem méltatták figyelemre ezt az érdekes fejleményt. Azt, hogy Bauer Tamásról is szavazott az OT, a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet megemlítette, de egyetlen újságíró sem kérdezett semmit. Pedig Bauer Tamás elég markáns személyisége az SZDSZ-nek, s nézeteit rendszeresen publikálja is a napilapokban. (Éppen múlt heti számunkban vitatkoztunk vele.) Tamás Gáspár Miklós a leköszönő OT-elnök Bauer Tamást, eddigi helyettesét ajánlotta az új OT-nek, s Tardos Márton, az operatív vezető testület, az ügyvivők egyike állt fel, és javasolta Dornbach Alajost, akit aztán az OT nagy fölénnyel megválasztott. Dornbachnak le kell mondania ügyvivői megbízatásáról az alapszabály érdekében, helyére ügyvivőként Bauer Tamás következik a küldöttgyűlésen kapott szavazatok száma szerint – ha vállalja. Szerintünk azért ez érdekes.




Kapcsolódó cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon