Vissza a főcikkhez →

1989. augusztus 31.
– Horn Gyula berlini útján a tervezett határnyitásról tájékoztatta az NDK vezetőit, vele párhuzamosan tárgyalt Pallagi Ferenc a Stasi miniszterével, Erich Mielkével.

1989. szeptember 6.
– Az Ellenzéki Kerekasztal illetékes bizottsága vita nélkül tudomásul veszi az állambiztonsági miniszterhelyettes tájékoztatását az állambiztonsági szolgálatról.

1989. december 17.
– A kormány tárgyal „a BM szervezetének és vezetése rendjének átalakításáról”, s dönt a III. Főcsoportfőnökség leépítéséről s a nemzetbiztonsági szolgálatok felállításáról, határidőként 1990. február 28-át adja meg.

1989. december 24. –
Végvári József állambiztonsági őrnagy Roszik Gábor evangélikus lelkész közvetítésével szigorú konspiráció mellett megkeresi a Fekete Dobozt (Lovas Zoltán újságírót), hogy a tömeges iratmegsemmisítéseket nyilvánosságra hozzák.

1989. december 25.
– Lovas Zoltán egy operatőrrel együtt az állambiztonsági szolgálat Néphadsereg utcai épületében lefilmezi a Végvári által mutatott, megsemmisítésre ítélt dokumentumokat.

1990. január 5.
– Az SZDSZ és a Fidesz közös sajtótájékoztatót tart a Graffiti moziban, ahol Magyar Bálint, Demszky Gábor, Fodor Gábor és Szájer József számol be a történtekről, majd levetítik Lovasék filmfelvételét.

1990. január 6. –
Horváth István belügyminiszter zároltatja a belső biztonsági szolgálatra átkeresztelt Belső Reakció Elhárító Csoportfőnökség (III/III.) 7. osztályának (jelentőszolgálat, belső elhárítási adattár) iratait, majd január 12-én a teljes szolgálatét. Megtiltja „az operatív titkos szolgálati eszközök és módszerek” alkalmazását.

1990. január 8. –
Nagy lendülettel megindul az iratmegsemmisítés és „menekítés” a III/I-nél, a felderítésnél is.

1990. január 11. –
Bajcsi István főhadnagy ismeretlenül felhívja Kőszeg Ferencet azzal, hogy a szolgálat törvénytelen eljárásairól kíván bizonyítékokat átadni a katonai ügyészségnek, s megkéri, legyen jelen az átadásnál.

1990. január 18. –
Horváth István belügyminiszter felszámolja a teljes belbiztonsági szolgálatot, ez egyben az iratmegsemmisítés utolsó időpontja is.

1990. január 25.
– Az Országgyűlés az 1990. évi X. törvény nevének megfelelően átmenetileg szabályozza „a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezését”, a „nemzetbiztonsági szolgálatok” felügyeletét a miniszterelnök hatáskörébe utalja.

1990. január 31.
– A Duna-gate hatására az Országgyűlés bizottságot állít fel egyrészt a titkosszolgálati eszközök igazságügyi miniszteri engedélyezésének ellenőrzésére, másrészt „a belső biztonsági szolgálat tevékenységének kivizsgálására”.

1990. február 2.
– A kormány titkos határozatában létrehozza
a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatalát, Információs Hivatalát és a Magyar Néphadsereg Katonai Biztonsági Hivatalát, a belügyminiszter pedig megszünteti az állambiztonsági munkát végző teljes főcsoportfőnökséget.

1990. február 14.
– Hatályba lép mind a megnevezett törvény, mind a rendelet, mind a titkos kormányhatározat, mind a miniszteri utasítás.

1990. május 25. –
Horváth Balázs új belügyminiszter leltárba veteti a BM-ben maradt hálózati kartonokat, s mind a 43 983 darabot fémkonténerekbe záratja.

1990. május 31. –
A belügyminiszter szabályozza a vonatkozó személyzeti anyagokba (állományparancsokba) történő betekintést, s zárolja az iratokat.

1990 ősz
– Demszky Gábor és Hack Péter beterjeszti az első „ügynöktörvény” javaslatát.

1991 –
A kormány beterjeszti saját törvényjavaslatát, amely kiterjedt a hivatalos állományra és a III/III. létrehozása (1971. június) előtti időszakra is, valamint a „volt karhatalmistákra”.

1994. március 8.
– Az Országgyűlés elfogadja az ügynöktörvényt (hivatalos megnevezésével „az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről” szóló 1994. évi XXIII. törvényt).

1994. december 24.
– Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja az információs önrendelkezés szabályozásának hiányát, s kötelezi a törvényhozót, hogy ezt 1995. szeptember 30-ig számolja fel.

1996. július 3. –
Az Országgyűlés elfogadja az 1996. évi LXVII. törvényt az ügynöktörvény módosításáról, mely most már „1994. évi XXIII. törvény egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról” névre hallgat.

2000. június 30. –
Az Országgyűlés (immár mintegy menetrendszerűen) a 2000. évi XCIII. törvénynyel ismét módosította az ügynöktörvényt, amely címe szerint most már „egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról” szól.

2002. június 26.
– Képviselői önálló indítványként két törvény kerül Szili Katalin házelnök asztalára, amelyet a miniszterelnök mellett Lendvai Ildikó, Kuncze Gábor és Mécs Imre jegyez.

2002. július –
Bárándy Péter igazságügy-miniszter beterjeszti a kormány törvényjavaslatait.

2002. július 9. –
Medgyessy Péter levélben kéri fel Sólyom László vezetésével „a téma legjobb szakértőit”, hogy „tekintsék át a törvényjavaslatokat, és észrevételeikkel, ajánlásaikkal segítsék a törvényalkotást”.

2002. július 12. –
Az Országgyűlés 41/2002. számú határozatával felállította a „Mécs-bizottságot”, s 42/2002. számú határozatával a „Medgyessy-bizottságot”.

2002. augusztus 6.
– Az adatvédelmi biztos ajánlást fogalmaz meg a „Mécs-bizottság” működéséről.

2002. szeptember 6.
– A Sólyom-bizottság ismerteti Észrevételeit a miniszterelnökkel.

• Játéktér