1989. augusztus 31. – Horn Gyula berlini útján a tervezett határnyitásról tájékoztatta az NDK vezetőit, vele párhuzamosan tárgyalt Pallagi Ferenc a Stasi miniszterével, Erich Mielkével.
1989. szeptember 6. – Az Ellenzéki Kerekasztal illetékes bizottsága vita nélkül tudomásul veszi az állambiztonsági miniszterhelyettes tájékoztatását az állambiztonsági szolgálatról.
1989. december 17. – A kormány tárgyal „a BM szervezetének és vezetése rendjének átalakításáról”, s dönt a III. Főcsoportfőnökség leépítéséről s a nemzetbiztonsági szolgálatok felállításáról, határidőként 1990. február 28-át adja meg.
1989. december 24. – Végvári József állambiztonsági őrnagy Roszik Gábor evangélikus lelkész közvetítésével szigorú konspiráció mellett megkeresi a Fekete Dobozt (Lovas Zoltán újságírót), hogy a tömeges iratmegsemmisítéseket nyilvánosságra hozzák.
1989. december 25. – Lovas Zoltán egy operatőrrel együtt az állambiztonsági szolgálat Néphadsereg utcai épületében lefilmezi a Végvári által mutatott, megsemmisítésre ítélt dokumentumokat.
1990. január 5. – Az SZDSZ és a Fidesz közös sajtótájékoztatót tart a Graffiti moziban, ahol Magyar Bálint, Demszky Gábor, Fodor Gábor és Szájer József számol be a történtekről, majd levetítik Lovasék filmfelvételét.
1990. január 6. – Horváth István belügyminiszter zároltatja a belső biztonsági szolgálatra átkeresztelt Belső Reakció Elhárító Csoportfőnökség (III/III.) 7. osztályának (jelentőszolgálat, belső elhárítási adattár) iratait, majd január 12-én a teljes szolgálatét. Megtiltja „az operatív titkos szolgálati eszközök és módszerek” alkalmazását.
1990. január 8. – Nagy lendülettel megindul az iratmegsemmisítés és „menekítés” a III/I-nél, a felderítésnél is.
1990. január 11. – Bajcsi István főhadnagy ismeretlenül felhívja Kőszeg Ferencet azzal, hogy a szolgálat törvénytelen eljárásairól kíván bizonyítékokat átadni a katonai ügyészségnek, s megkéri, legyen jelen az átadásnál.
1990. január 18. – Horváth István belügyminiszter felszámolja a teljes belbiztonsági szolgálatot, ez egyben az iratmegsemmisítés utolsó időpontja is.
1990. január 25. – Az Országgyűlés az 1990. évi X. törvény nevének megfelelően átmenetileg szabályozza „a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezését”, a „nemzetbiztonsági szolgálatok” felügyeletét a miniszterelnök hatáskörébe utalja.
1990. január 31. – A Duna-gate hatására az Országgyűlés bizottságot állít fel egyrészt a titkosszolgálati eszközök igazságügyi miniszteri engedélyezésének ellenőrzésére, másrészt „a belső biztonsági szolgálat tevékenységének kivizsgálására”.
1990. február 2. – A kormány titkos határozatában létrehozza
a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatalát, Információs Hivatalát és a Magyar Néphadsereg Katonai Biztonsági Hivatalát, a belügyminiszter pedig megszünteti az állambiztonsági munkát végző teljes főcsoportfőnökséget.
1990. február 14. – Hatályba lép mind a megnevezett törvény, mind a rendelet, mind a titkos kormányhatározat, mind a miniszteri utasítás.
1990. május 25. – Horváth Balázs új belügyminiszter leltárba veteti a BM-ben maradt hálózati kartonokat, s mind a 43 983 darabot fémkonténerekbe záratja.
1990. május 31. – A belügyminiszter szabályozza a vonatkozó személyzeti anyagokba (állományparancsokba) történő betekintést, s zárolja az iratokat.
1990 ősz – Demszky Gábor és Hack Péter beterjeszti az első „ügynöktörvény” javaslatát.
1991 – A kormány beterjeszti saját törvényjavaslatát, amely kiterjedt a hivatalos állományra és a III/III. létrehozása (1971. június) előtti időszakra is, valamint a „volt karhatalmistákra”.
1994. március 8. – Az Országgyűlés elfogadja az ügynöktörvényt (hivatalos megnevezésével „az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről” szóló 1994. évi XXIII. törvényt).
1994. december 24. – Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja az információs önrendelkezés szabályozásának hiányát, s kötelezi a törvényhozót, hogy ezt 1995. szeptember 30-ig számolja fel.
1996. július 3. – Az Országgyűlés elfogadja az 1996. évi LXVII. törvényt az ügynöktörvény módosításáról, mely most már „1994. évi XXIII. törvény egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról” névre hallgat.
2000. június 30. – Az Országgyűlés (immár mintegy menetrendszerűen) a 2000. évi XCIII. törvénynyel ismét módosította az ügynöktörvényt, amely címe szerint most már „egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról” szól.
2002. június 26. – Képviselői önálló indítványként két törvény kerül Szili Katalin házelnök asztalára, amelyet a miniszterelnök mellett Lendvai Ildikó, Kuncze Gábor és Mécs Imre jegyez.
2002. július – Bárándy Péter igazságügy-miniszter beterjeszti a kormány törvényjavaslatait.
2002. július 9. – Medgyessy Péter levélben kéri fel Sólyom László vezetésével „a téma legjobb szakértőit”, hogy „tekintsék át a törvényjavaslatokat, és észrevételeikkel, ajánlásaikkal segítsék a törvényalkotást”.
2002. július 12. – Az Országgyűlés 41/2002. számú határozatával felállította a „Mécs-bizottságot”, s 42/2002. számú határozatával a „Medgyessy-bizottságot”.
2002. augusztus 6. – Az adatvédelmi biztos ajánlást fogalmaz meg a „Mécs-bizottság” működéséről.
2002. szeptember 6. – A Sólyom-bizottság ismerteti Észrevételeit a miniszterelnökkel.
Friss hozzászólások
6 év 9 hét
8 év 35 hét
8 év 38 hét
8 év 38 hét
8 év 40 hét
8 év 40 hét
8 év 40 hét
8 év 42 hét
8 év 43 hét
8 év 43 hét