1992. május 15-én három kínai állampolgár jelentkezett a Mester utcai rendelőintézetben és látlelet felvételét kérték. Egybehangzó elmondásuk szerint május 13-án igazoltatást követően rendőrök bántalmazták őket.
G. M.-l.
A külsérelmi nyomok: 1. bal vállon kb. 10 cm átmérőjű kékesen elszíneződött, duzzadt terime látható. 2. A bal medioclavicularis ízület felett kb. 3 cm átmérőjű, kékesen elszíneződött duzzanat látható.
Kórisme: Bal vállizom és bal mellkasfél zúzódása.
Gy. M.-w.
A külsérelmi nyomok: 1. bal arcfélen, illetve a bal járomív felett egy-egy kb. 3 cm átmérőjű, kékesen elszíneződött duzzanat látható. 2. A szájüregben bal oldalon a vestibulum nyálkahártyáján 1 cm lepedékkel fedett repedés látható. 3. Bal lábszáron distalis harmadában pörkkel fedett felületes hámhorzsolások láthatóak. Elmondása szerint a gyomorszáj vidékét is ütés érte. Külsérelmi nyom nem látható.
Kórisme: Az arc zúzódása és a száj nyálkahártyájának repedése.
L. Y.-z.
A külsérelmi nyomok: 1. a homlok középső harmadában, az orrnyereg felett 1 cm átmérőjű, zegzugos, pörkös, repesztett bőrseb látható. 2. A nyak jobb felén, a submandibularis régióra terjedően kb. 8 cm hosszú, pörkkel fedett vonalas abrasio látható. 3. a sternocleido mastoidealis elülső széle előtt 3, egyenként vonalas abrasio látható.
Kórisme: A homlok horzsolt, zúzott sebe, valamint a nyak horzsolt sebei.
„A rendőrségnek és a rendőrnek tudnia kell, hogy minden cselekedetéért a miniszter vállal felelősséget. Mert mindig akad egy-két ember, akinek nem tetszik egy-egy keményebb intézkedés, pedig a közbiztonságunk minden bajának alapja a tétova rendőr."
Boross Péter (Heti Magyarország, 1991. április 26.)
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 4 hét
8 év 29 hét
8 év 33 hét
8 év 33 hét
8 év 34 hét
8 év 35 hét
8 év 35 hét
8 év 37 hét
8 év 38 hét
8 év 38 hét