Skip to main content

Beszélő hetilap, 21. szám, Évfolyam 4, Szám 21

(Pasker Iván): Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Tamás Gáspár Miklós: Tisztelt szerkesztőség!

r. s.: [Szerkesztőségi levél]

révész: Nem

nwa [Nagy W. András]: Végjáték a Dunánál? / Hasonló a hasonlónak…

Halmai Gábor: Meddig tolerálható az intolerancia?

Szabó Miklós: …politikát legendáriumáról

: Túlontúl nagy hatalom

Kőszeg Ferenc - Révész Sándor: „Bunkóval űztük a mamutot”

Beszélő-beszélgetés dr. Kacziba Antallal, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatójával

lt [Solt Ottilia]: Nemzeti érdek úgy estefelé, egy hétköznapon

: Három lelet

Neményi László: A godesbergi úton

: „Cselekedeteimmel szeretném megmutatni…”

: „Szépen megtapsoltak mindenkit”

Solt Ottilia: Sötétben

Újra az önkényes lakásfoglalókról

F. Havas Gábor: Lehet-e címe, kinek nincs lakása?

Solt Ottilia: A szociális Európába kívánkozunk!

Beszélgetés Forgács Pállal

Forgács Pál: A demokráciában természetes

E. J. [Eörsi János]: A vagyont akarni is kell!

Tanulságok a Frohburg-perből

Bodor Pál: Volt egyszer egy Magyar Nemzet…

Kiegészítő vallomástöredék Murányi Gábor könyvéhez (I.)

Lőrincz Csaba - Németh Zsolt: A józanság limesei

Gyurovszky S. László: „Újabb bécsi döntés előtt állunk?”

Csorba Béla: Választási komédia

Ara-Kovács Attila: Kínai vándorutak

Kun Miklós: Mit ér a tudomány, ha kremlinológia?

Alekszej Mozsin: Jön a rubelháború?

Pőcze Gábor: Elveszett illúziók

A vitának nincs vége VI.

Peternák Miklós: Vilém Flusser, a médiumok – és a filozófia

[Kisbali László]: A sajtószabadságról

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon