Skip to main content

Túlontúl nagy hatalom

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Kövér László: „…Gálszécsy András, a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal kormányzati felügyeletével megbízott tárca nélküli miniszter – saját elhatározásából – március l-jén megvált hivatalától. Ma május 19-e van, tehát e lemondási szándék ismertté válása óta körülbelül három hónap telt el. E három hónap alatt Antall József miniszterelnök úrnak nem sikerült megtalálnia Gálszécsy András utódját, ami azt jelenti, hogy a civil szolgálatok fölötti felügyelet túlontúl hosszú ideje nincs jogszerűen megoldva. (…)

Az úgynevezett »Duna-gate«-ügyben, a botrányt követően még a Németh-kormány hozta létre a fent említett szervezeteket, kiemelve e szolgálatokat a Belügyminisztérium szervezetéből és a belügyminiszter hatásköréből – közvetlenül a miniszterelnök felügyelete alá rendelve őket. Akkor ennek garanciális jelentősége volt. (…)

A jelenlegi de facto helyzet tehát visszalépés a Németh-kormány 1990. február 14-i határozata által létrehozott állapotokhoz képest: megítélésünk szerint újra túlontúl nagy hatalom összpontosul a belügyminiszter kezében. (…)

…a fennálló helyzet szemben áll a törvényes renddel, és a miniszterelnök úr késlekedésével mulasztásos törvénysértést követel. (…)

Miért fogadta el a miniszterelnök a lemondást, ha nem volt utódjelöltje? Miért nem kérte a miniszterelnök úr Gálszécsy Andrást, hogy az utód megtalálásáig maradjon hivatalban?

A Fidesz parlamenti frakciója úgy látja, hogy a miniszterelnök úr helyesen cselekedne, ha haladéktalanul feloszlatná ezt az állapotot, és két médiaelnöki autodafé között sikerülne időt szakítania arra is, hogy foglalkozzon azokkal a kinevezésekkel kapcsolatos lépésekkel is, amelyek véleményünk szerint nemcsak a jogában állnak, hanem ez esetben kétségkívül a kötelességei közé tartoznak. (…)

…remélem, önök nem várják el az ellenzék pártjaitól, hogy ők keressenek minisztert az önök kormányába. Köszönöm.”

Antall József miniszterelnök:

„(…) módja van a miniszterelnöknek megkeresni több szempontból a legalkalmasabb személyt ennek helyettesítésére, ez folyik, és a tisztelt Háznak is a feltett kérdésre bejelentem – a köztársasági elnök úrral is beszéltem erről –, hogy be fogom terjeszteni az új jelöltet. Azt a tényt viszont, hogy addig a belügyminiszter látja el, ezt semmilyen szempontból nem tartom kifogásolhatónak. Ez nem jelenti az összekeverését a szolgálatoknak, nem jelenti azt, hogy ezáltal beolvasztották a két civil titkosszolgálatot a Belügyminisztérium szervezetébe.”

…Nehéz lenne megjósolni, hogy célszerűségi vagy egyéb okok folytán egy elkövetkező időszakban vissza fogják-e esetleg a felelős belügyminiszter, illetve a vezetése alatt álló Belügyminisztériumba olvasztani ezt a szervezetet, vagy nem – nem vagyunk jósok. Én mindenesetre kijelenthetem, hogy semmiképpen nem szándékozom élni ilyen jellegű előterjesztéssel, és a kormányzatunknak e választási időszakában semmiképpen nem kívánom ezt megtenni, és gondoskodni kívánok arról, hogy előterjesztést tegyek arra a tárca nélküli miniszterre, aki felügyelni fogja a két civil szolgálatot. (…)

…nem tekintette a tisztelt Országgyűlés azt sem abszurdnak, hogy a honvédelmi miniszter felügyeli a két katonai titkos szolgálatot. Egy felelős belügyminisztert semmi sem különböztet meg e vonatkozásban a felelős honvédelmi minisztertől, és nincs szervezeti összevonásról szó, de hangsúlyozom, ez a jövőre vonatkozik. Arra, hogy ugyanez megtörténhet. (…)






















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon