Kiss Ilona

Vissza a főcikkhez →

Idézetek a moszkvai Lityeraturnaja Gazeta internetes fórumán szereplő bejegyzésekből
http://forum.lgz.ru/viewtopic.php?t=10749&sid

Nyitó bejegyzés, szerző: „Komin” (Taganrog), 2006. október 26.

Egy szemtanú visszaemlékezése: „Egyszer odajött hozzám egy nálam fiatalabb magyar, és elkezdte bizonygatni igen jól érthetően oroszul (nyilván, tanulta az iskolában), hogy a puccsisták mind fasiszták, ő mindegyiket ismeri, és le kell őket tartóztatni. Azt tanácsoltam neki, forduljon a helyi magyar KGB-hez… Ma ezeket forradalmároknak nevezik, de akkor maguk a magyarok magyarázták el nekünk, hogy a lázadásban fasiszták is, horthysták is részt vettek… Egyszer, egy késő esti őrjárat során megállítottam egy teherautót, ellenőriztem két férfi papírjait, az egyik egy felfegyverzett rendőr volt, rázkódott a zokogástól. Társa elmondta, hogy míg nem volt otthon, a »forradalmárok« lelőtték a feleségét és két kisgyerekét.”

A tévéműsorban ez után arról van szó, hogy a magyarok két táborra oszlottak. Az ország a polgárháború szélére sodródott, a (Hitler oldalán harcoló) volt fasiszták és az ország lakosságának többi része állt szemben.

Luger Max Otto, 2006. október 27.

A polgárháború a sztálinisták és a többiek között tört ki, nem azok között, ahogy maga írja…

Michalitch (helymegjelölés nélkül), 2006. október 27.

Egy barátom a magyar–orosz baráti társaság tagozatát vezeti, többször volt Magyarországon. Azt meséli, hogy Horthyt tisztelik, Kádárt viszont nem is emlegetik, ha mégis, akkor szidják. És még ezt mesélte. A nyolcvanas évek végén egy [szovjet] katonatiszt sétál az esti Budapesten. Leállítja egy helyi utcagyerek, megkérdi: „Milyen nemze­tiségű vagy?” A tiszt, nem volt ostoba, azt hazudta, hogy cseh. Mire a gyerek: „Akkor fizess 10 forintot!” „Aztán mért?” „Ha orosz lennél, ak­kor félholtra vernénk, ha ro­mán, akkor biztos rögtön kinyírnánk, de hogy csak egy mocskos cseh vagy, 10 forinttal megúszod”. Nem tudom, igaza van-e a magyaroknak, vagy nincs, de már csak ilyen ez a nép: Oroszországot nem kedvelik már 1849 és 1945 óta, amit sokan okkupációnak tartanak, nem felszabadításnak.

Kkkama, 2006. október 27.

Lehet, hogy a közeljövőben megint megtörténik valami hasonló. Csak akkor a magyarokat már az Európai Unió különítménye „szabadítja fel”.

Galencsik (Moszkva), 2006. október 9.

Finnugor a szlávnak nem barátja.

Én magam úgy látom, hogy az 1956-os felkelést rendkívül könyörületesen verték le, és igazolhatatlanul nagy áldozatok árán. Nem az ellen indítanak felkelést, akiből már „elegük van”, hanem az ellen, aki nem mutat „túlzott” keménységet a leverésben. Az NDK-s katona húz egy krétavonalat, és ha átléped, már veri is szét a fejed. Az orosz viszont még meg is sajnál.

Kit kéne sajnálni? Nagy Imrét, a bolsevik banditát? Kivégezték, az ördögbe vele, a gazemberrel. [A fórum moderátora, ha volt, nem avatkozott közbe – A ford.]

Michalitch, 2006. október 30. (Kommentár a „Finn­ugor a szlávnak nem barátjá”-hoz)

Na azért… Finnugor az egész Közép-Volga, az Ural és az Észak európai része. Együtt dolgozunk, iszunk, házasodunk (férfiak nőkkel, hál’ istennek, nem az Európai Unióban vagyunk – ebben a vadkáoszban, ahol Szodoma és Gomorra a rendőrállammal áll össze, ahol lehet narkózni, de dohányozni nem. Bár a Phillip Moriss cég kutatása szerint a dohányzás jótékonyan hat a nemzetgazdaságra, a korai halál révén lehet spórolni a nyugdíjon). Úgyhogy egyetértek Blair (?) elvtárssal – Európának ideje gyógyulást kívánni!

Galencsik válasza, 2006. október 30.

OK. Akkor „finnugor” helyett olvass „magyart”.

[…] Tatjana Jakovleva, 2006. december 22. Hozzászólás a „fasiszta magyarok” témához:

A Szovjet Hadsereg a Budapestért vívott harcban csaknem akkora veszteséget szenvedett, mint Berlin ostromakor. Aligha feledte el bárki is „Budapest hősies védelmét” 1956-ra. Csak 10 év telt el, aligha „reformálódtak” ilyen hamar a helyi fasiszták… Ha igen, akkor se mind egy kaptafára.

Luger Max Otto, 2006. december 22.

Badarság az egész! Csak az lenne a bizonyíték, ha lenne egy lista az aktív szálasistákról, akik részt vettek az 1956-os eseményekben!

[…] Michalitsch, 2006. december 25.

A lázadásban sok fiatal és diák vett részt, akik Horthy idején még gyerekek voltak. A Nyugat, tagadhatatlanul, sokáig nem átallotta igénybe venni a volt nácik szolgálatait, de magukba nem jelentettek akkora veszélyt.

A mai magyarok 1956 eseményei miatt nemhogy nem vezekelnek, de még büszkék is rá, és Oroszországnak nem bocsátottak meg. Túlságosan sokáig volt a Szovjet­unió erőszakoltan kecses a szomszédaihoz. Vezekelni és hajat tépni nem érdemes, […] az viszont szűkagyú imperializmus, ha Kelet-Európát saját területünknek tekintjük, ha a csapatkivonást árulásnak minősítjük, s ha Gorbacsovot leárulózzuk, amiért hagyta Németország újraegyesülését. Hallottam olyan történeteket, hogy a Lengyelországban és Csehországban nem akartak oroszul beszélni az orosz turistákkal, pedig tudtak volna.

Komin, 2006. december 26.

„Mai magyarok” – nem kell általánosítani az összes magyarra. Oroszország csak a ’41-es agresszióra felelt. Úgyhogy, ha valaki, akkor éppenséggel Magyarország igyekezett „erőszakoltan kegyes” lenni. Oroszország nagyon helyesen cselekedett, amikor 1956-ban gyökerestül kiirtotta a fasiszta revanskísérletet. Ha ’56-ban a szovjet csapatok nem avatkoztak volna be, láncreakció kezdődött volna. És egy újabb világháború.

Magyar fasiszta lázadás 1956: jubileum
(http://www.evangelie.ru/forum/t28306.html)

Az „interkonfesszionális keresztény fórum” a Novaja Ekonomika című folyóirat 2006. 9–10. számában közzétett cikk újraközlésével indít fórumot. A cikk eredeti címe: Magyar lázadás 1956: a megbékélés 50. évfordulójára, a vita kezdeményezője „avrora” (avatárja a moszkvai McDonalds előtti rohamosztagosok) azonban már Magyar fasiszta lázadás címre változtatva idézi. Részlet a vitaindítónak szánt cikkből:

„A Magyar Népköztársaságban történt 1956-os események, amelyeket ma »a magyarországi sztálinista rezsim elleni demokratikus felkelés«-nek szokás nevezni, háború utáni történelmünk egyik tragikus fejezete, amelyet mítoszok leptek be. A posztszovjet térség »újhullámos« esszéistái kedvtelve rajzolgatják és terjesztik a »magyjar« [sic!] ellenállók fényes portréit, akik állítólag a szabadságért, függetlenségért és demokráciáért harcoltak, és talán a különböző kisebbségek jogaiért. Ma úgy vélik, hogy ezt a folyamatot a »szovjet katonai beavatkozás« állította le” […]

A magyar fegyveres lázadás 1956 októberében kétség kívül nem a Balaton körül életben hagyott fasiszták spontán felkelése volt, hanem egy alaposan előkészített összeesküvés kulminációs pontja”. […] „Hogy ki, hogyan és hol készítette elő, ki áll ma a magyar függetlenségi harcos fénylő pózában, mi volt a felkelés résztvevőinek célja és feladata, miért szenvedtek vereséget – ezek és a további hasonló kérdések különös aktualitásra tesznek szert a »színes forradalmak« potenciális áldozatai számára.”

Komi (avatárja: Sztálin-fotó, jelszava: „A hazáért! Sztálinért”), 2006. október 25–26.

Honnan veszed, hogy fasiszta volt? […] Eleinte határozottan kifejeződő antikommunista lázadás volt, a szovjet csapatok beavatkozása után árnyalata még vörösebb lett, és már szovjetellenesre változott. Hol volt ez akkor – fasiszta?

„Sooran”, 2006. október 26.

Mindenki afféle vörös rózsák forradalmának akarja beállítani az 1956-os magyarországi eseményeket, amit a gonosz szovjet behatolók fojtottak vérbe. Közben elsősorban épp a felkelők esztelen kegyetlensége döbbent meg. Példaként lehet utalni arra, micsoda megtorlást intéztek az ott állomásozó szovjet katonák és családtagjaik ellen. Egy magyar városban láttam egy katolikus templomot, amelynek harangtornyáról dobálták le a szovjet embereket (ott van a síremlék orosz nevekkel a templom mellett).

Avrora válasza „komi”-nak, 2006. október 27.

…fasiszta lázadás volt a legelejétől kezdve, vezérei pedig a szét nem vert fasiszták voltak, a lázadás nem hogy vörösödni nem kezdett, barna volt a legelejétől fogva. És még valami: egyáltalán nem minden magyar vett részt ebben a felfordulásban. A megtévesztett diákok, na meg a rothadó értelmiség, az államkapitalizmustól nyomorgatott kiskereskedők, na meg az átvilágításnak kitett horthysták (akik nem kevesen voltak). A parasztok viszont épp ellenkezőleg, távol tartották magukat a lázadástól, a szovjet tankokat boroskulacsokkal fogadták, az amerikai rágógumiról és Hollywoodról álmodozó diákokat viszont rövidgatyán fogták…

Komi viszontválasza, 2006. október 27.

Mesebeszéd! A magyarok se a keleti, se a nyugati szomszédaikat nem szeretik, egyformán ki nem állhatják… ilyen náció. Ez biztos, benne van a vérükben. Az ősök szava – onnan jön, amikor a Káma-vidéket elhagyva hadjáratot indítottak Európába… ahol be kellett bizonyítaniuk saját jelentőségüket, és meg kellett védeniük a meghódított földet.