Vissza a főcikkhez →

Részlet Jerzy Popieluszko általános imájából:



„Imádkozzunk:

– a szabadságuktól megfosztottakért, hogy Isten legyen segítőjük és reménységük;

– a munkájukból elbocsátottakért, hogy Isten különleges áldásával vegye körül őket;

– a Szolidaritás aktivistáiért, akik ellen büntetőeljárás folyik, hogy e perekben győzzön az igazság és az igazságosság;

– mindazokért, akik a hazugságot és az igazságtalanságot szolgálják, hogy Isten nyissa fel a szemüket, és segítsen felismerniük az igazságot…”

Részlet az utolsó hazafias szentbeszédből (Varsó, 1984. szeptember 9.):

„A keresztény nevelési rendszer jól vizsgázott hazánk történetének legnehezebb korszakaiban. A második világháborút követő időszakon végighúzódik a nagy harc az ateista nevelés monopóliumáért, az Isten nélküli nevelésért, azért, hogy Istent kiszakítsák a gyerekek és fiatalok szívéből. A lengyel katolikus társadalom – legalábbis részben – tisztában van azzal az erkölcsi kárral és veszteséggel, amelyet elszenved amiatt, hogy ateista vallási programot kényszerítenek rá a hívő emberekre. E nevelés hatásait különben gyakran érezzük a mindennapokban. A nevelés folyamatában részt vevő iskolának munkája során a szülőktől kell függenie, mert a szülők gyerekeiről van szó. Nem az állam szüli a gyerekeket, hanem az anyák. Ezért az iskola nem teheti tönkre a gyermeki lelkekben azokat az értékeket, amelyeket a család ültetett be oda. […]

Talán valaki majd politizálást vet a szememre, de ha az országban a politika a társadalmi élet minden területére büntetlenül igyekszik behatolni, annál inkább erkölcsi szempontból kell tekinteni egyes kérdésekre. A probléma roppantul nyugtalanító, mert a szóvivő úr (Jerzy Urban kormányszóvivő – D. A.) sajtóértekezletén legutóbb elhangzott kijelentéséről van szó. Így hangzik: »Egyes büntetőjogi szakértők javasolják új büntetések bevezetését is a büntető törvénykönyvbe: önálló büntetésként a közügyektől való eltiltást és az ítéletben meghatározott időre az országból való kiutasítást azokkal szemben, akik alkotmányos alapelveink makacs megsértése révén bizonyítottan súlyos államellenes bűncselekményeket követtek el.« Nem is szólok arról, hogy a hatalom e jogi lépésével a kora középkorba lépne vissza. […] De maga az, hogy ilyen ötlet lengyelek fejében megszülethet, nemzetellenes bűntett. Hiszen a szóvivő úr nem közönséges bűnözőkre gondolt, hanem a haza legjobb fiaira, akik bátran szembeszállnak a nemzet szellemének megsemmisítésével. […]”

(Forrás: ks. Jerzy Popieluszko: Kazania patriotyczne, Libella, Paris, 1984, 28., 196–198. o.)

• Beszélő évek – 1984