Skip to main content

Beszélő évek – 1984

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

Összefoglaló jelentés a közvélemény állapotáról 1984-ben


Vélemények a legfontosabb külföldi eseményekről

A külföldi események közül viszonylag tisztán különvá1aszthatjuk azokat, amelyek tartósan a közvélemény érdeklődésének az előterében álltak, és azokat, amelyek pillanatnyi érdeklődést váltottak ki.

Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti viszony alakulása folyamatosan foglalkoztatta közvéleményt, de a viszonyt befolyásoló konkrét események különböző mértékben keltették fel az emberek figyelmét.




Az 1984-ben bemutatott magyar játékfilmek


Angyali üdvözlet (Jeles András)

Átváltozás I–II. (Dárday István, Szalai Györgyi)

Bástyasétány ’74 (Gazdag Gyula)

Boszorkányszombat (Rózsa János)

A csoda vége (Vészi János)

Eszkimó asszony fázik (Xantus János)

Eszmélés (Grunwalsky Ferenc)

Ex-kódex (Müller Péter Iván)

Felhőjáték (Maár Gyula)

Gyertek el a névnapomra (Fábri Zoltán)

Hanyatt-homlok (Révész György)

Házasság szabadnappal (Mészáros Gyula)
<























Varga Balázs: Látomás és indulat


1984 a viták éve volt a magyar filmben, hol békés, hol értetlen, hol dühödt szóváltásoké. Szabó B. István helyett Kőhalmi Ferenc került a minisztériumi Filmfőigazgatóság élére, és engedélyezte néhány korábban betiltott film vetítését. Ezeket először a februári filmszemlén láthatta a közönség.

IM-Slágertükör


1. Dolly Roll: Gina – (1)

2. Vikidál Gyula: Szállj fel, szabad madár – (3)

3. Korál: Kölykök a hátsó udvarból – (–)

4. Satöbbi: Az ajtó – (2)

5. Deák Bill Gyula: Rossz vér – (–)

6. R-Go: Szerelmes vagyok, mint egy nagyágyú – (–)

7. Dolly Roll: Arrivederci, amore – (7)

8. Color: Meggyógyulsz, tudom – (8)

9. Dolly Roll: Windszörny – (–)

10. Első Emelet: Amerika – (4)

11.




















Nánay István: Fél van


A cím a csepeli Utcaszínház, e különös hangú és stílusú társulat egyik előadását idézi. A hetvenes évek végén tűnt fel az együttes, először utcai akciókat, „performance”-okat tartottak. Önmagában is botránynak minősült, hogy fenntartók nélkül működtek, és műsoraik szövegét, forgatókönyvét nem adták le ellenőrzésre a kerületi tanács illetékeseinek, hiszen produkcióik alkalmiak és improvizatívak voltak. Első akcióik egyikét – amikor a csepeli gyárkapu előtt álló Lenin-szobor körül, sőt a szobrot is játékba vonva „ünnepeltek”, a rendőrség szétzavarta.

Kálmán C. György: Kérdésáradás


Aligha van 1984-ben ennél a kis kötetnél furcsább, rejtélyesebb, érdekesebb regény: ahogyan Esterházynak az előző évben megjelent Fuharosokja, ez is igen vékonyka kis kötet, szellős szedéssel nyolcvan lap, alig kisregény. Ez a formátum már magában is mintha játék volna a terjedelem és műfaj képzetes összefüggéseivel: rákérdez, hogy vajon miért ne lehetne teljes világ, szerteágazó történet, sokszálú bonyodalom egy mégoly csekély terjedelmű szöveg sajátja, miért ne lehetne igazi regény az, ami ilyen rövid? Van-e igazi határ novella, kisregény és regény között?

Nóvé Béla: Széljegyzetek egy belügyi jelentéshez


III/I-231-232/4

1984. november 27.

„Belső ellenzéki” személyek ez év decemberére tervezik G. Orwell: Animal farm című művének magyar nyelvű megjelentetését. A könyvet dr. D. Gábor megbízásából N. Béla fordította és B. István lektorálta – alaposan átdolgozva a fordítást. A külső borítót H. Ágnes grafikus, a belső illusztrációkat N. Béla készítette. A könyv megjelentetésével kapcsolatos kiadásokat D. Gábor fedezi. Tervezik a mű franciaországi kiadását is.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött, tartalma nem ellenőrzött.




A 15 éves Soros alapítvány díjai


A Soros Alapítvány 1999. március 26-án, péntek este a Trafó Kortárs Művészetek Házában ünnepélyes keretek között átadta az 1998. évi szépirodalmi, képzőművészeti, zenei, stúdiószínházi és fotóművészeti díjait.

Alkotói díjat kapott: Angelusz Róbert szociológus, Boglár Lajos etnológus, Bojtár Endre irodalomtörténész, műfordító, Komoróczy Géza orientalista, Jánosy István, költő, műfordító, Török Endre, irodalomtörténész és Vekerdi László irodalomtörténész.


Nóvé Béla: A Soros-jelentés


Az alábbi dokumentum, mely a Balassi Kiadónál megjelenésre váró alapítványtörténeti monográfiámból való, a nemrég alakult „MTA–Soros Foundation Bizottság” bonyolult háttérjátszmáiba enged betekintést. „Szolgálati használatra” szánt társaival: egy aznapi PB-jegyzőkönyvvel és egy III/III-as jelentéssel együtt akár egy jeles nap mintavételnyi hordalékának is tekinthető, hiszen dátuma 1984. október 23-a.

Domokos Mátyás: Hitel


Németh Lászlóéknál valamikor a hetvenes években kirobbant egy vita. Illyés szemünkre hányta, hogy nem tudtunk nemzedékké szerveződni. Ez a mi létünknek a legsúlyosabb kritikája, mert neki az a meggyőződése, hogy szellemi értelemben mindig a nemzedékből lesz a nemzet. Csoóri azt mondta, hogy ehhez lap kellene. Mire Illyés: tessék megcsinálni. Visszafeleseltünk, hogy úgy beszél erről Gyula bácsi, mintha nem tudná, milyen lehetetlen feladat ez, amikor minden az állampárttól függ. Ettől fogva ez folyton fölmerült, hogy meg kellene próbálni.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon