Skip to main content

Rosta S. Csaba építész vezető, tervező

Vissza a főcikkhez →


Munkái

RAS Galéria Hajó, Győr

Vízisí fogadóépület

ATS hajó, Bécs

Yachtkikötő, Győr

1996 Műjégpálya, Győr

1997 Tóparti lakópark, Győr

1997 Termál Fürdő és Hotel, Kapuvár

1997–98 MADI MÚZEUMHÍD, Győr

1998–99 Bank és bevásárlóközpont, Tatabánya

1997–99 Árpád tömbrehabilitáció, Győr

1999 Patak utcai sorház, Győr

1999 Aranyossziget utcai ház, Mosonmagyaróvár

1999 Főapátsági fogadóépület és Üvegművészeti műhelygaléria

1999 Lakópark, Nagykovácsi

1999 Mitsubishi szalon és szerviz, Győr

Céltorony és lelátó, Győr

Pályázatok:

1996 Expo’96 – híd pályázat

Vásárhelyi közúti híd pályázat – I. díj

1997 Baross sétálóutca – szoborpályázat, Győr

1998 Termál Fürdő és Hotel pályázat, Győr












































Megjelent: Beszélő folyóirat, 9–10. szám, Évfolyam 5, Szám 7


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon