2015. december 8.
Ha én értékelvű konzervatív lennék, szégyellném, hogy még nincsen szobra Magyarországon Slachta Margitnak, a bátor konzervatív szerzetesnőnek, aki először emelte fel a szavát az ellen, hogy a kormány, amelynek Hóman Bálint is tagja volt, egy ún. „idegrendészeti eljárás” keretében állampolgárai tízezreit deportálta a biztos halálba.
2015. december 7.
A konzervativizmust tiszteletreméltó irányzatként tartják számon széles körben. Én ezen a körön kívül állok. Szerintem a konzervativizmus vagy rosszat jelent, vagy semmit. A triviális konzervativizmus a status quo őrzését jelenti a mindig problémákkal telített, tehát változást igénylő világban. A minőségi konzervativizmus pedig azt jelenti, hogy vannak bizonyos alapértékek, melyeket őrizni kell, hogy mérsékelt ütemben, szerves folyamatban kell a világnak alakulnia, ezt a folyamatot kierőszakolni, mesterségesen felgyorsítani nem lehet, s ugyanúgy nem lehet felborítani a társadalom hierarchikus struktúráját sem.
A konzervativizmust tiszteletreméltó irányzatként tartják számon széles körben. Én ezen a körön kívül állok. Szerintem a konzervativizmus vagy rosszat jelent, vagy semmit. A triviális konzervativizmus a status quo őrzését jelenti a mindig problémákkal telített, tehát változást igénylő világban. A minőségi konzervativizmus pedig azt jelenti, hogy vannak bizonyos alapértékek, melyeket őrizni kell, hogy mérsékelt ütemben, szerves folyamatban kell a világnak alakulnia, ezt a folyamatot kierőszakolni, mesterségesen felgyorsítani nem lehet, s ugyanúgy nem lehet felborítani a társadalom hierarchikus struktúráját sem.
2015. december 5.
A bevándorlók, menekültek korlátlan befogadását védelmezők válasz nélkül hagyják (bizonyára, mert elutasítják) azt a veszélyt, hogy a az iszlám világából érkezők száma elérheti azt a nagyságrendet, mely rövid távon megakadályozza a sikeres integrációjukat; ez éppen azt a felvilágosodást veszélyeztetheti, melyből a menekültek iránti humanizmus következik. Azaz a korlátlan befogadásnak demokratikus nézőpontból is szabhatók adott esetben akár időleges korlátok, vagy nagyon szigorú feltételek.
2015. december 2.
(Bíró-Balogh Tamás: Mint aki a sínek közé esett: Kosztolányi Dezső életrajzához. Budapest, Equinter – Műút könyvek, 2014, 190 oldal, 2800 Ft)
Kosztolányi Dezső ázsiója sokat emelkedett az elmúlt években. Költői munkásságát ugyan most nem jegyzik olyan magasan, mint a prózaíróit, de kétségtelen, hogy megkülönböztetett figyelemben van része az irodalomtörténészek részéről – elég, ha csak életművének most folyamatban levő kritikai kiadására gondolunk. Ami bizony nagy munka, és a honi viszonyok között már az is nagy szó, hogy került rá pénz, paripa, fegyver – nem sok írói, költői életmű részesül hasonló megtiszteltetésben.
2015. november 29.
Mivel a magyar közjogi máltóságok és miniszterek közt nincs nő, nehezen tudjuk elképzelni, hogy ha a keleti-ázsiai nyitás jegyében valamelyikük egy olyan, minimum kicsit radikális iszlám államba utazna, ahol kötelező a nőknek elfedniük a testük szinte egészét, hogyan öltözne fel és erre mit mondanának elemzőink és a kommentelők.
2015. november 24.
A november 13-i párizsi események, miközben kegyetlen élességgel mutatták meg a terrorizmus valódi arcát – emellett egy másik történetet is elmesélnek, méghozzá rólunk magunkról. Erre a másik történetre utal Baudrillard, amikor szeptember 11. után azt írja: a Ground Zero romjai alatt keresgélve saját arcképünket találjuk (2002). Kevésbé poétikusan erről ír W. Llyod Warner is (1947), aki szerint akkor ismerhetjük meg valójában saját társadalmukat és kultúránkat, „amikor minden pokol elszabadul”.
1.
A november 13-i párizsi események, miközben kegyetlen élességgel mutatták meg a terrorizmus valódi arcát – emellett egy másik történetet is elmesélnek, méghozzá rólunk magunkról. Erre a másik történetre utal Baudrillard, amikor szeptember 11. után azt írja: a Ground Zero romjai alatt keresgélve saját arcképünket találjuk (2002). Kevésbé poétikusan erről ír W. Llyod Warner is (1947), aki szerint akkor ismerhetjük meg valójában saját társadalmukat és kultúránkat, „amikor minden pokol elszabadul”.
2015. november 21.
Mostanában, miközben mindenki migráns-, menekült-, muszlim- és biztonságpolitikai szakértővé vált (mondjuk, én is, ám eleve annak születtem), szintén e prófécia jelenik meg úton-útfélen. Az unokaöcsém pár éve hajtogatja, hogy tart a III. világháború, csak még nem tudjuk, a pápa viszont csak nemrég jelentette be, hogy ez már a III. világháború. A háború megjóslása talán a legkönnyebb az összes előrejelző műfaj közül: valahol-valamikor mindig lesz háború (mit lesz, van), ezért is oly közkedvelt.
2015. november 8.
Az 1956. évi forradalom és szabadságharc idei évfordulóján jelent meg Eörsi László könyve a pesterzsébeti fegyveres ellenállásról1. Mint mindig, pesterzsébeti kutatásaiban is a levéltári forrásoknak biztosít elsőbbséget az események feltárásában. A tőle megszokott alapossággal és aprólékossággal nézte át a pesterzsébeti fegyveres ellenálláshoz köthető 18 per teljes anyagát és a legfontosabb helyi dokumentumokat.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
6 hozzászólás
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét