Skip to main content

Euróra

André Szász: Az euró születésének politikai háttere


1999. január elsején megkezdte működését az európai Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU). A tagországok még néhány évig tovább használják nemzeti bankóikat és váltópénzeiket, ám ezek ma már csupán az euró „helyi értékét” fejezik ki – a nemzeti valuták és az euró közti átváltási kurzust ugyanis folyamatosan rögzítik, a monetáris politika pedig az Európai Központi Bank (ECB) szintjén dől el.

Az EMU megalakulásával eddigi tetőpontjára jutott az ötvenes évek elején megindult integrációs folyamat.


Magyarország és az EU – 1999 első felében

Kalendárium


A soros német elnökség alatt tizennégy alkalommal kerül sor plenáris joganyag-ismertetésre (multilateral acquis screening). A plenáris joganyag-ismertetések, amelyek során az Európai Bizottság szakértői átvilágítják a témaköröket a hat tagjelölt ország küldöttségei számára, az elkövetkezendő fél évben kilenc témát ölelnek fel. Az összesen 30 témakörből eddig huszonegy volt napirenden. A plenáris joganyag-ismertetéseket közvetlenül, de legkésőbb egy-két héten belül követik a kétoldalú, magyar-EU joganyag-egyeztetési (bilateral acquis screening) tárgyalások.

Fertő Imre: Az agrárium különössége


Az agráriumnak a gazdaság más szektoraihoz viszonyított különlegessége régóta fő hivatkozási alapnak számít a fejlett országok többségében, így az Európai Unióban is, a kiterjedt állami beavatkozások igazolására. A mezőgazdaság kivételezettségének vagy speciális kezelésének ideája a fejlett országokban két pilléren nyugszik (Skogstad 1998). Egyrészt a mezőgazdasági termelők speciális érdekei és igényei indokolják az állami szerepvállalást. Miből származhatnak ezek a „szükségletek”?

„Erre a magyarok büszkék lehetnek”

Eckhard Jaedtkével, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának tanácsosával Neményi László beszélget


Január 14-én beszélgetünk, az Európa Parlamentben egyes képviselők éppen azon munkálkodnak, hogy leváltsák a Bizottságot, az Európai Unió végrehajtó szervét. Mi folyik tulajdonképpen Strasbourgban? Mi van a Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány mögött? A konzervatív képviselők fordultak szembe a szociáldemokrata Cressonnal és Marinnal, tehát a baloldal és a jobboldal ellentétéről van szó? Vagy inkább Németország és a Földközi-tenger menti tagállamok ellentétéről?

Európai határidőnapló


1999. január 1. A tizenöt tagállam közül tizenegyben elkezdődik a gazdasági és pénzügyi integráció harmadik szakasza.

Németország állítja az EU soros elnökét.

1999. január 11. Az Európa Parlament plenáris ülést tart (január 15-ig).

1999. január 14. Az EU-tagállamok halászatért felelős miniszterei találkozót tartanak.

1999. január 18. Az EU-tagállamok pénzügyminiszterei találkozót tartanak.

Az EU-tagállamok mezőgazdasági miniszterei találkozót tartanak.










Neményi László: Demokrácia, szuverenitás és az Európai Unió

Neményi László


Az 1992 elején aláírt maastrichti szerződés magabiztos proklamációval kezdődik. „A Magas Szerződő Felek ezzel a szerződéssel Európai Uniót hoznak létre magukból… Ez a szerződés azt jelzi, hogy új szakaszába lépett az a folyamat, melynek célja olyan minden eddiginél szorosabb unió megteremtése Európa népei között, amelyben a döntések a polgárokhoz lehető legközelebb születnek meg.”

Korai volt az optimizmus. A minden eddiginél szorosabb unió megteremtésének új szakasza egy régóta tartó, destabilizáló vita feléledésével kezdődött a tagállamok és az EU viszonyáról.


Neményi László: „Kell egy kis homok a gépezetbe”

Neményi László
Antal Lászlóval és Almási Miklóssal Neményi László beszélget


Neményi László: Az új, globalizálódó világban gyakorlatilag is, elméletileg is fontossá vált a pénzgazdálkodás szerepe. Nemcsak közgazdászok, hanem mint Almási Miklós könyvei bizonyítják, esztéták is elgondolkodnak a pénz és a globalizáció problémáin, s munkáik hatalmas érdeklődésre tartanak számot. Itt van például Korten esete. Korten könyve hihetetlenül nagy példányszámban jelent meg Magyarországon, és politikai hitvallástól, ideológiai orientációtól szinte függetlenül mindenkinek nagy szöget ütött a fejébe.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon