Skip to main content

Magyarország és az EU – 1999 első felében

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Kalendárium


A soros német elnökség alatt tizennégy alkalommal kerül sor plenáris joganyag-ismertetésre (multilateral acquis screening). A plenáris joganyag-ismertetések, amelyek során az Európai Bizottság szakértői átvilágítják a témaköröket a hat tagjelölt ország küldöttségei számára, az elkövetkezendő fél évben kilenc témát ölelnek fel. Az összesen 30 témakörből eddig huszonegy volt napirenden. A plenáris joganyag-ismertetéseket közvetlenül, de legkésőbb egy-két héten belül követik a kétoldalú, magyar-EU joganyag-egyeztetési (bilateral acquis screening) tárgyalások.

Kétoldalú, magyar–EU tárgyalások tizenöt alkalommal lesznek, amely azt jelenti, hogy a tervek szerint július 2-ig lezárul a csatlakozási tárgyalások első szakasza, a joganyag átvilágítása és egyeztetése.

Az 1998. november 10-én megkezdett érdemi tárgyalások a német elnökség alatt két delegációvezetői és egy külügyminiszteri szintű tárgyalással folytatódnak.

Az ideiglenesen lezártnak tekintett témakörök, amelyekhez szükség esetén való visszatérésre az Európai Unió fenntartja a jogot, a tudomány és kutatás, az oktatás, a kultúra, a kis- és középvállalkozások és a vállalati jog témaköreit ölelik fel. A német elnökség célja a tavalyi első forduló után nyitva maradt négy fejezet (távközlés és információs technológia, audiovizuális politika, iparpolitika, kül- és biztonságpolitika) lezárása és további nyolc új témakör (társasági jog, áruk szabad mozgása, fogyasztóvédelem, halászat, statisztika, külgazdasági kapcsolatok, vámunió, versenypolitika) feldolgozása. Emlékezetes, hogy Magyarország már az első fordulóban túlteljesítette a tervet, és 1998 szeptemberében négy témakörrel több (társasági jog, halászat, fogyasztóvédelem és statisztika) hivatalos tárgyalási álláspontot adott át az EU küldöttségének, mint amennyiről a tárgyalások megkezdődtek. Az újabb négy témakörről készült jelentést január végéig kell elkészíteni.

Ezzel az átvilágított témakörök száma 15 lesz, és ha minden terv szerint halad, akkor július elejéig mind a 30 témakör feldolgozása megtörténik. Ez úgy lehetséges, hogy a plenáris ismertetések, a kétoldalú joganyag egyeztetési tárgyalásai és az egyes témakörök érdemi tárgyalásai párhuzamosan folynak.

január 6–8. Plenáris ismertetés
Környezetvédelem – általános rendelkezések, természetvédelem, vízminőség

A környezetvédelmi joganyag elemzésekor a bizottság elsősorban azt vizsgálja, hogy az illető országnak van-e átfogó stratégiája. A magyar álláspontot a kormány január 14-én fogadta el. E szerint Magyarország végrehajtja az uniós joganyag átültetését a magyar szabályozásokba, de néhány területen, pénzügyi okokból, átmeneti mentességre lesz szükség. Az EU az 1998. novemberi országértékelésben elismeri az átfogó környezetvédelmi nemzeti programot, amely részletes időrendet tartalmaz a jogharmonizációra. A jelentés azonban azt is tartalmazza, hogy Magyarország nem teljesítette rövid távra vállalt kötelezettségeit, és a légszennyezés csökkentésében, a hulladékkezelésben és a sugárvédelemben sürgős előrelépésekre van szükség.

január 15–18. Kétoldalú tárgyalások
Környezetvédelem – általános rendelkezések, természetvédelem, vízminőség

január 18. Az Európa Tanács informális találkozója:
Mezőgazdaság; Gazdaság és pénzügy

január 27–28. Plenáris ismertetés
Környezetvédelem – ipari szennyezés, hulladékkezelés, vegyi anyagok, genetikailag módosított szervezetek, nukleáris biztonság és sugárvédelem

február 1–2. Plenáris ismertetés
A szolgáltatások szabad mozgása

február 2–3. Kétoldalú tárgyalások
Környezetvédelem – ipari szennyezés, hulladékkezelés, vegyi anyagok, genetikailag módosított szervezetek, nukleáris biztonság és sugárvédelem

február 4–6. Munkaügyi és szociális miniszterek informális találkozója, Bonn

február 11–12. Igazságügy- és belügyminiszterek informális találkozója, Berlin

február 15–16. Kétoldalú tárgyalások
A szolgáltatások szabad mozgása

február 16. Plenáris ismertetés
Környezetvédelem – levegőminőség, zajártalom

február 17. Kétoldalú tárgyalások
Környezetvédelem – levegőminőség, zajártalom

február 19–22. Plenáris ismertetés
Mezőgazdaság – tejtermékek, szarvasmarha, birka, kecske, sertés, baromfi, tojás

A mezőgazdaság Magyarország számára a legérzékenyebb témakör, itt várható a legtöbb derogációkérés. Problémát jelenthet majd a magyar agrártermelői árszint, amely jóval alacsonyabb az EU-tagországokénál, és a jelenlegi reális termelésnél nagyobb termelési potenciál, amely esetleg túl alacsony kvótákat eredményezhet.

február 25.–március 1. Plenáris ismertetés
Bel- és igazságügy

március 3–4. Kétoldalú tárgyalások
Mezőgazdaság – tejtermékek, szarvasmarha, birka, kecske, sertés, baromfi, tojás

március 11–12. Plenáris ismertetés
Közlekedéspolitika – közúti közlekedés

március 13–14. Külügyminiszterek informális találkozója, Schloss Reinhartshausen

március 18–22. Kétoldalú tárgyalások
Bel- és igazságügy

Magyarországnak különösen nagy hangsúlyt kell helyeznie a határellenőrzésre, a menedéket kérőkkel való bánásmódra, a vízumpolitikára és a szervezett bűnözés elleni harcra. Magyarország már korábban jelezte, hogy csatlakozni kíván a Schengeni Egyezményhez.

március 23–24. Kétoldalú tárgyalások
Közlekedéspolitika, közúti közlekedés

március 24–25. Az Európa Tanács rendkívüli csúcstalálkozója, Brüsszel
Döntések várhatók az unió intézményi és költségvetési reformjairól.

március 26–29. Plenáris ismertetés
Adózás

április 6–7. Plenáris ismertetés
Személyek szabad mozgása

április 8–9. Kétoldalú tárgyalások
Adózás

április 12–13. Kétoldalú tárgyalások
Személyek szabad mozgása

április 15–16. Barcelona III, Stuttgart – EU-külügyminiszterek találkozója a 12 mediterrán partnerország képviselőivel

április 17–18. Gazdasági- és pénzügyminiszterek informális találkozója, Drezda

április 19. Plenáris találkozó
Delegációvezető-helyettesi szintű egyeztetés

A találkozó célja, hogy lezárják a tavaly nyitva maradt négy témakört, és nyolc újat kezdjenek meg, amelyekből szintén négyet (halászat, fogyasztóvédelem, statisztika és társasági jog) a német elnökség reményei szerint júniusban a külügyminiszteri egyeztetésen le is zárhatnak.

április 20–21. Plenáris ismertetés
Regionális politika és az elmaradott térségek támogatása – strukturális politika

április 22–23. Kétoldalú tárgyalások
Regionális politika és az elmaradott térségek támogatása – strukturális politika

Ezen a téren Magyarország ún. regionális fejlesztési politikát fogadott el, amely középtávon lehetővé teszi, hogy az ország bevezesse a közösségi szabályokat és hatékonyan használja fel az EU strukturális alapjait.

A jövőben a pénzügyi ellenőrző mechanizmusok bevezetésére van még szükség.

április 26–27. Plenáris ismertetés

Mezőgazdaság – általános rendelkezések, visszatérítés, bizonylatolás, adók, garanciák, intervenció, monetáris körülmények, nemzeti támogatás, élelmiszersegélyek, ingyenes terjesztés és sürgős tevékenységek, agrárstatisztika, RICA, a II. számú függelékből kimaradt termékek, nemzetközi megállapodások, promóció

május 7–10. Környezetvédelmi miniszterek informális találkozója, Mecklenburg–Western Pomerania

május 10. Plenáris ismertetés
Pénzügyi ellenőrzés – Nyugat-Európai Unió Tanácsa, Bréma

május 17–18. Kétoldalú tárgyalások

Mezőgazdaság – általános rendelkezések, visszatérítés, bizonylatolás, adók, garanciák, intervenció, monetáris körülmények, nemzeti támogatás, élelmiszersegélyek, ingyenes terjesztés és sürgős tevékenységek, agrárstatisztika, RICA, a II. számú függelékből kimaradt termékek, nemzetközi megállapodások, promóció

május 19. Kétoldalú tárgyalások
Pénzügyi ellenőrzés – Plenáris találkozó

Delegációvezető-helyettesi szintű egyeztetés

május 19–21. Plenáris ismertetés

Mezőgazdaság – rizs, feldolgozott termékek, állati tápanyagok, cukor, bor, alkohol, banán, virágtermesztés, dohány, komló, magvak, burgonya, szárított takarmány, keményítő, len és kender, selyemhernyó, gyapot, olívaolaj

június 3–4. Az Európai Tanács csúcstalálkozója, Köln

június 10–13. Európa Parlament – választások

június 11–16. Kétoldalú tárgyalások

Mezőgazdaság – rizs, feldolgozott termékek, állati tápanyagok, cukor, bor, alkohol, banán, virágtermesztés, dohány, komló, magvak, burgonya, szárított takarmány, keményítő, len és kender, selyemhernyó, gyapot, olívaolaj

június 17. EU–Japán- és EU–Kanada-csúcstalálkozó, Bonn

június 18–20. G8-találkozó, Köln

június 21. EU–USA-csúcstalálkozó, Bonn

június 22. Plenáris találkozó

Külügyminiszteri szintű egyeztetés – Ez a találkozó hivatott megkezdeni a második érdemi csatlakozási fordulót a hat tagjelölt országgal. Ennek keretében lezárnák a tavaly nyitva hagyott négy fejezetet, és megkezdenék és lehetőség szerint le is zárnák a további nyolc, már átvilágított területet.

június 28–29. EU–Latin-Amerika-csúcs, Rio de Janeiro

június 29. Plenáris ismertetés
Pénzügyi és költségvetési rendszer

Forrás: Európai Tájékoztatási Központ (1052 Bp., Bárczy István u. 1–3., tel.: 327-1711)




















































































































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon