Skip to main content

Euróra

A Közös Agrárpolitika elemei


A CAP-nek elvileg két egyenlő súlyú nagy területe van: az egyik a mezőgazdasági piacpolitika, a másik pedig a strukturális politika. A gyakorlatban azonban a piacpolitika a meghatározó: CAP-kiadások nagy részét piacszabályozásra költik el. Ez belső és külső piacszabályozást egyaránt jelent, a rendszer lelke azonban igazából a külpiaci szabályozás. Kezdetben az importvédelem dominált: az EU termelőit védte a világpiaci versenytől. Az önellátási szint elérése, illetve meghaladása után a hangsúly átkerült az exporttámogatásokra.

Fertő Imre: Kolbászból font kerítés?

A Közös Agrárpolitika hatásai


A Közös Agrárpolitikát (CAP) számos sztereotípia terheli idehaza mind a laikus, mind a szakmai közvéleményben: az agrár-érdekképviseletek gyakran azt a képet sugallják, hogy Nyugat-Európában még a kerítést is kolbászból fonják a farmerek számára, ugyanakkor a tévénéző leginkább csak azt látja, hogy nyugat-európai farmerek már megint tiltakoznak az épp aktuális reformkísérletek ellen. Jóval kevesebb szó esik arról, hogyan működik a Közös Agrárpolitika, hogyan érvényesülnek hatásai, és egyáltalán, megvalósultak-e eredeti céljai negyven évvel megalapítása után.

Szemere Róbert: Az európai liberálisok útja az egységes pártig


1947. április Megalakul a Liberális Internacionálé. Az oxfordi manifesztum összefoglalja a liberálisok alapelveit.

1967 Az Oxfordi Kongresszuson a Liberális Internacionálé elsőként veti fel a közvetlen európai választások lehetőségét.

1976 Az Európa Tanács döntést hoz az Európai Parlament közvetlen választásáról.

1976.






Szemere Róbert: Az Európai Parlament választ


1999. június 10–13. között közvetlen európai parlamenti választások lesznek az Európai Unió 15 tagállamában, az itt élő 370 millió lakos képviseletére: a választók az Európai Parlament (EP) jelenlegi 8 pártjának és pártszövetségének nemzeti tagpártjainak jelöltjeire szavazhatnak.

Az EP elődje, az Európai Közösség Közgyűlése 1958-ban jött létre a római szerződés nyomán, eredetileg 6 ország részvételével. Azóta 31 év telt, az integráció 15 tagúra bővült, és újabb 6 ország vár felvételre.


Boros János: Európai demokrácia és posztnacionális konstelláció


„Azt hiszem, mindannyian olyan civilizált országban szeretnénk élni, amely kozmopolita módon megnyílik és óvatosan együttműködve betagozódik más nemzetek közé. Mindannyian olyan emberekkel szeretnénk egy országban élni, akik hozzászoktak, hogy tiszteletben tartsák a másik ember tulajdonságait, az egyes ember autonómiáját és a sokféleséget – a regionális, az etnikai és a vallási sokféleséget.”
Jürgen Habermas[1]

Feltehetően sokan vágynak ilyen civilizált országra, sőt kontinensre.



Andrew Stroehlein: Csehek a várószobában


Bár az Európai Unióba belépni kívánó országokal elvileg elkezdődtek a tárgyalások tavaly novemberben, nem sok jele van annak, hogy a tagállamok bármelyike is jelentős erőfeszítéseket tenne a bővítés érdekében. Csehországban a politika mintha nem venné eléggé komolyan a bővítés körül sűrűsödő bonyodalmakat, és szinte semmit sem tesznek a feszültség oldása érdekében. Ráadásul az a körülmény, hogy az unió még csak hozzávetőlegesen sem képes meghatározni a bővítés dátumát, csak növeli a politikai bizonytalanságot az egész kontinensen.

Csaba László: Hogyan maradjunk ki az Európai Unióból?


Az elmúlt másfél-két esztendőben egyre gyakrabban hallottuk brüsszeli és hazai illetékesektől, hogy az unió bővítése eldöntött kérdés, vita már csak a részletekről folyik. Csakhogy az ördög a részletekben lakozik. Azt is sokszor hallhattuk, hogy egyfelől az unió keleti bővítésének nincs alternatívája, másfelől Magyarországnak sincs más választása, mint az EU-tagság. Ámde alternatíva mindig van, ahogy ezt az enyhülési politika esetétől a Horn-kormány esetéig megtapasztalhattuk. Az EU-tagságnak is volt már több alkalommal is alternatívája.

Vojnits Tamás: Euró: lehetőségek és kockázatok


Január elsején megszületett az euró: a pénz, amely talán nem is olyan hosszú idő múlva mindannyiunk hivatalos fizetőeszköze lesz. A közös pénz nem új gondolat. A monetáris unió célját a tagállamok már a Római Szerződésben rögzítették 1958-ban. Most négy évtizeddel később megtörtént az Európai Központi Bank felállítása és a közös monetáris politika kialakítása, a tagdevizák egymással szembeni árfolyamainak rögzítése, az eurónak mint önálló valutának a pénzpiaci jegyzése: mindez a közgazdász számára már a közös pénz megszületését jelenti.

Menetrend: az euró bevezetésének legfontosabb állomásai


1998. május 1–3.


Az alapvető döntések meghozatala és a felkészülési folyamat kezdete

– Döntés az eurót bevezető országok köréről.

– Az Európai Központi Bank (ECB) és az Európai Központi Bankok rendszere (ESCB) felállítása.

– A pénzcseréhez szükséges törvényi keretek és módosítások elfogadása.

– Az euróbankjegyek és -érmék nyomásának kezdete.

– Felkészülés a pénzcserére, különös tekintettel a pénzügyi és bankszektorra.

1999. január 1.













Az európai gazdasági és pénzügyi unió előzményei


1957
Az Európai Gazdasági Közösség megalakulása Rómában, mely együtt a korábban alapított Európai Szén- és Acélközösséggel és az Európai Atomenergia Szövetséggel alkotja az Európai Közösségeket.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon