Skip to main content

Környezet

[Konferencia]


1989 őszén Kanadában, a 14. Világ Energia Konferencián az atomenergetika újdonságokkal rukkolt elő. A korábbi 1000 MW-os blokkok helyett 2-300 MW-osokat ajánlanak. Az új reaktorok építési ideje is a felére csökkenthető a korábbi, átlagosan 6-10 évhez képest. Lényeges változások születtek a biztonság fokozása érdekében. A konferencián elhangzottak szerint az új típusok 1-2 év múlva már működhetnek is.


Miklóssy Endre: Én mindig Pestről álmodom


Budapest városépítésének történetében mind e mai napig a legfontosabb szerkezetjavító lépés a Nagykörút megépítése volt, ami a szűk történelmi Belvárosba beszorulóban lévő funkciók számára világvárosi tágasságot nyitott, és ezzel döntő alapfeltételt a városépítő konjunktúrának.

Folytatása ennek a koncepciónak azonban igazából nem lett. 1950-ben hozták létre a közigazgatásilag egységes Nagy-Budapestet. Azt a reményt fűzték hozzá, hogy az előző fél évszázadban óriásira nőtt, ám meglehetősen elhanyagolt peremvárosok fejlődésének komoly lendületet fog adni.


–fo– [Foltányi Zsuzsa]: (radio)Aktivitás


Viharos sebességgel változott az energiapolitika az utóbbi időben. Bár a szakemberek egy része már régóta mondogatja, hogy túlzóak az energiaigény növekedéséről szóló központi elképzelések, minderről csak nemrégiben sikerült meggyőzniük a kormányt. Az új energiafejlesztési koncepció szerint 2000-ig nincs szükség alaperőműre. Vagyis a Minisztertanács moratóriumot hirdetett a paksi atomerőmű új, 2x1000 megawattos erőművi blokkjának előkészítésére.

Nagy András: Extraordinary and Omnipotent

Beszélő-beszélgetés Sebeők Jánossal, a Bioszféra Nagykövetével


Beszélő: Urnátorom! Itt sok mindent meg kell magyarázni. De legelőször is: fűzött-e a magyar bíróság megjegyzést a Bioszféra párttagságához?

– Nem. Tudomásul vette.

Beszélő: Mit jelentsen ténylegesen ez a tagság?

– Azt, hogy a mozgalom nem úgy lép fel a Bioszféráért, mint attól idegen, jótékony emberi erő, hanem a mozgalom által a Bioszféra küzd önmagáért. Vége tehát a paternalista, fejsimogató, feudális és kegyúri természetvédelemnek.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon