Skip to main content

Média és politika

Alekszej Szimonov: Oroszország: A glasznoszty jelene és valósága

Nemzet – sajtó – piac


Oroszországban a történelmi és politikai körülmények sosem kedveztek az információs szabadság kibontakozásának. A peresztrojka idején született és a vasfüggöny leomlása után a Nyugattól kölcsönzött modelleken alapuló szabadságjogokat a közvélemény sosem tekintette a demokratikus reform alapfeltételének. A törvényi szabályozás azóta is akadozik, a törvények végrehajtása következetlen, szelektív, ráadásul sok esetben csupán a különböző kormányzati hivatalok érdekeinek védelmére használják.

Pier Paolo Giglioli: Olaszország: Az állam, a piac és a média

Nemzet – sajtó – piac


Az elmúlt évtized elején derült először fény az olasz politikai korrupciósorozatra: rajtakapták a szocialista párt egy obskúrus helyi tisztségviselőjét, amint éppen egy kisebb összegű kenőpénzt tett zsebre, amely hatalmas leleplezési lavinát indított el. Ez nemcsak a teljes politikai elitet sodorta el, hanem az egész politikai rezsimet, amely Olaszországot az elmúlt negyven évben kormányozta. A botrány nagyon rövid idő alatt – 1992 májusától 1993 decemberéig – országossá terebélyesedett.

[Bevezető]


2000-ben az Európa Tanács Budapesti Ifjúsági Központjában tartották meg a Média és politika című nemzetközi konferenciasorozatot. A rendezvényeket Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke kezdeményezte. A programot a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Nyilvánosság Klub és az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa támogatta.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon