Skip to main content

[Bevezető]

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


2000-ben az Európa Tanács Budapesti Ifjúsági Központjában tartották meg a Média és politika című nemzetközi konferenciasorozatot. A rendezvényeket Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke kezdeményezte. A programot a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Nyilvánosság Klub és az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa támogatta. A konferenciák lebonyolítása a Nyílt Társadalom Network Media Program, az Egyesült Államok German Marshall Alapítványa, a Freedom House, az Európai Bizottság, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Friedrich Ebert Alapítvány, az Egyesült Királyság budapesti nagykövetsége, a British Council és az Osztrák Kelet- és Délkelet-Európa Intézet Budapesti Kirendeltsége segítségével vált lehetővé.

A konferenciasorozat fontosabb előadásai hamarosan olvashatóak lesznek angolul. Az Új Mandátum Kiadó gondozásában készülő könyv szerkesztői: Bajomi-Lázár Péter és Hegedűs István. Magyarul már megjelent Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztőjének Sajtó, tulajdon, politika Magyarországon című előadása a Magyar Sajtó 2000/4-es számában, Hegedűs István Miért szeretjük az Európai Uniót? című írása az Élet és Irodalomban 2000. július 14-én, és Daniel C. Hallin, a University of California kommunikáció tanszéke tanárának tanulmányát ugyancsak az ÉS közli.

Ezúton mondunk köszönetet Hegedűs Istvánnak, hogy a konferencia anyagát a Beszélő rendelkezésére bocsátotta, a fordításokat az eredetivel egybevetette s a szövegeket megszerkesztette.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon