Skip to main content

Messzelátó

Csordás Attila: „Jó és rossz kutató is sokféleképpen lehet az ember”

Venetianer Pállal, az MTA Szegedi Biológiai Központ molekuláris biológus professzorával volt diákja, Csordás Attila beszélgetett

Marosán György: Az antropikus elv lehetséges világmodelljei

XVI. Benedek pápa tavaly szeptemberi, németországi látogatásán fontos – a közeljövő történéseit befolyásoló – kijelentéseket tett a vallás és a tudomány kapcsolatáról. Több alkalommal hangsúlyozta, hogy „ne helyezzük Istent a tudomány mögé”.

Oborny Beáta: Véletlen és szabály

avagy hogyan játsszunk egy hangyabollyal?

Jéki László: A ganajtúróbogár hasaalja

Avagy nyitott kérdések a fúziós kutatásokban

Kakuk Péter: Forradalmi? Rendkívüli?

A genetikai információ és a diszkrimináció problémája

Tófalvy Tamás: „Az alapvető értékek megmaradnak”

A hatvanéves Pléh Csabával, a BME GTK kognitív tudományi tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárával, az MTA főtitkár-helyettesével Tófalvy Tamás beszélgetett

Vonderviszt Ferenc: Bio-nanotechnológia

Szinte valamennyien büszkén tekintünk az elmúlt néhány évtized szédületes technológiai fejlődésére, csodálattal töltenek el bennünket a modern technika legújabb vívmányai, például az űrsiklók és szuperszámítógépek. S mégis, ha jobban belegondolunk, az elmúlt harmincezer év technológiáink alapvető megközelítési módjában nem sok újdonságot hozott. Meglepőnek tűnhet ez az állítás, de vegyük alaposabban szemügyre, hogy mit tudott az ősember, s mit tudunk mi ma.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon