Magyarország, akárcsak az iparosodás útján késve indult más nemzetek, a fejlett országok példáját figyelve igyekezett felszámolni elmaradottságát. A reformkorban az iparosodott Anglia, a múlt század második felétől váltakozva hol az Egyesült Államok, hol Németország, hol a gyorsan iparosodó Olaszország példája volt a követendő modell.
Manapság a politizáló közvélemény és a független szervezetek nagy része legelsősorban a többpártrendszerre való átmenet kérdéseivel foglalkozik. Stratégiák, taktikák, koalíciók születnek e vonatkozásban. Az Ellenzéki Kerekasztal az MSZMP-t mint a hatalom kizárólagos birtokosát jelöli meg. Több független szervezet a jelenlegi kormány lemondását követeli.
Korábban sem vitattam, ma sem vonom kétségbe a többpártrendszerre – a valóságos, az esélyek egyenlőségén alapuló többpártrendszerre – való áttérés történelmi jelentőségét.
Ki gondolta volna, hogy a gründolási lázban égő kormányzó párt gazdászai olaszos hangzású névkölteményeket aggatnak vállalkozásaikra. Ha lefújjuk a kommunista puritán ethosz alól az évtizedek porát, lám a barokkos ízlés bújik elő. Cimbriana és Allegro megyei pártvállalkozások. A NEXT 2000 mellett méreteik miatt csak kistestvérként emlegethetők. Allegro Győr-Sopron, Cimbriana veszprémi illetőségű. Utóbbinak a születési körülményei tisztázatlanok.
Lesz-e még idén elnöke a Magyar Köztársaságnak? Az MSZMP tavasz óta azt szorgalmazza, hogy legyen. A párt jelöltjét is megnevezték: Pozsgay Imrét. Tulajdonképpen csak hivatalossá tették azt, amit már régóta beszéltek, hogy a mostani államminiszter a legesélyesebb várományosa e közjogi méltóságnak. Ez a bejelentés ellentétes érzelmeket és reagálásokat váltott ki az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült szervezetekből.
A „létező szocializmus” első szakasza, amelynek során Kambodzsában, Kínában, Vietnamban, Romániában, Lengyelországban és Magyarországon az állami és pártbürokrácia megkísérelte újjáéleszteni az ókori ázsiai birodalmak kollektív bürokratikus tulajdonrendszerét, éppen e kollektív tulajdonlás minden személyes tulajdonosi felelősséget megszüntető jellege miatt szinte egyidejűleg fulladt látványos gazdasági kudarcba.
Az MSZMP-nek kettős természete van, mint Krisztus Urunknak a keresztény teológiában. A megváltó földi létében egyszerre bírt isteni és emberi természettel. Első, „isteni” természete szerint az MSZMP maga a politikai adminisztráció, a „politikai osztály”, amely a központi és legfőbb hatalmat gyakorolja. Ám ott van, ha másodlagos jelentőséggel is, az MSZMP „laikus” tagsága, amely igazolni volt hivatott, hogy a „Párt” valóban „élcsapat”, nem csupán új osztály”, amely igyekezett „közvetíteni” a párt politikai akaratát a néptömegek felé, és amelyből a pártbürokrácia egy részét „kiemelték”.
1. Az átalakulási törvény általános indoklása megállapítja, hogy a beterjesztendő javaslat egyszerű technikai norma, amely egyáltalán nem gátolja a tulajdoni reform hosszú távú kibontakozását. Ez az állítás azonban nem felel meg a valóságnak. Általában is képtelenség, hogy valamely törvény csak üres jogi forma legyen, hiszen forma tartalom nélkül sohasem létezhet. Az átalakulási törvény is „tartalmas forma” – bár ezt a törekvést leplezni kívánja –: a vállalatok saját tulajdonának piac- és versenyellenes koncepcióját rejti magában.
A hivatalos értékelések harmóniája szinte meglepő, amikor a magyar gazdaság elmúlt évi teljesítményeinek az értékelését azzal kezdik, hogy a magyar gazdaság hajóját a vártnál is nagyobb hullámverés közepette sikerült a felszínen tartanunk, és ha szinte emberfeletti erőfeszítéssel is, de lényegében megállítottuk a megelőző két-három évben tapasztalt katasztrofális romlást.
A televízió képernyőjén megjelent a gyáróriás távlati képe. Bal felső sarokban a felirat: Ganz-MÁVAG. Jobb alsó sarokban az ítélet: vége.
Csúcspontjára ért ezzel a sajtókampány, melynek célja, egy-két példával azt a benyomást kelteni, hogy a hatalom elszánta magát, leszámol minden olyan iparvállalattal, amelyik a fent hozott játékszabályok szerint nem gazdaságos.
A kormányprogram elfogadása[SZJ] után a gazdaságpolitika határozottabbá, a kormányzati irányítás némileg ésszerűbbé vált.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét