Bene Sándor: Csehy Zoltán: A szöveg hermafrodituszi teste
Csehy Zoltán: A szöveg hermafrodituszi teste. Tanulmányok a humanizmus, az antikvitás és az erotográfia köréből.
Bene Sándor
Bene Sándor: Kis kuruc pornográfia
Bethlen, Esterházy
A tudományos kérdések jó esetben személyes indíttatásúak. (Rossz esetben is, de ez más lapra tartozik.) Az én kérdéseim 1984-ből kelteződnek. Akkoriból három, a témához kapcsolódó emlékem maradt.
Bene Sándor: Az „Erény múzeuma”
Az irodalmi és politikai nyilvánosság humanista modellje
Írók és politikusok, irodalom és politika: a „felek” egymással időtlen idők óta diskurzust folytatnak, s egyszersmind tárgyául kínálkoznak egy másik diskurzusnak, amely az értelmiség és hatalom viszonyának alakulását vizsgálja… miért is? Hogy receptet kínáljon utóbbi számára az előbbi kezelésére? Hogy az előbbit szerelje fel az utóbbi ellen követendő védekezési, netán a vele való együttélési-együttműködési technikákkal? Esetleg valami téren-időn kívüli nézőpont lehetőségét kínálja, ahonnan rálátás nyílik az egész problematikára?
Bene Sándor: Az utolsó mondat
„Az utolsó mondat után az utolsó pont, a ceruzát még srófszerűen meg is csavarva, hogy majdnem átszúrta a papirost. Az erőfeszítés elégedettségbe vált át: életem legnagyobb alkotása fekszik az asztalon, egy percre ez az érzésem.”
Illyés Gyula 1969. január 4-én elégedetten kinéz a rózsadombi ház ablakán – befejezte a Kháron ladikján-t.
Bene Sándor: Bán a ravatalon
avagy: még egyszer Zrínyi Miklós haláláról
„Az ifjú olvasókhoz fordul az író: kérdezzék ki
ismerőseiket! Csak egyetlen, alapvető kérdést tegyenek fel:
találkoztak-e már olyan esettel,
amikor vaddisznó úgy sebesített meg vadászt,
hogy csak a nyakán és a fején voltak sérülések?”
(Őrsi Ferenc: A haláleset ügyében folyik a vizsgálat.
Kincskereső. A Magyar Úttörők Szövetségének
irodalmi, művészeti, kulturális folyóirata, 1976. 8. 2–3.)
I. Egy kis módszertan
Rejtő Jenő sajnos nem írt regényt a tárgyból.
Bene Sándor: Theatrum politicum
„Országot színpadul, hercegeket rá,
S nézni királyokat, az áradó színt!”
Shakespeare-rel legföljebb költői ráérzése íratta le ezeket a sorokat az V.
Bene Sándor: Idegen köntös, vendéghaj
„Ez most nem az »U Fleku« lesz” – csattant fel a ruhavásárlásra segítségül mellém szegődött (francia szakos!) egyetemi évfolyamtársnőm a cipőbolt kirakata előtt. (Kezdtem tudniillik elveszíteni a türelmemet a megfelelő színárnyalatú lábbeli kiválasztásának kálváriájában, s javasoltam volna holmi közös poharazást.)
A jelenet megértéséhez szükséges a körülmények legalább vázlatos ismerete. A lakonikus eligazítás a budapesti Belváros elegáns bevásárló utcájában hangzott el a nyolcvanas évek végén.
Friss hozzászólások
5 év 37 hét
8 év 10 hét
8 év 13 hét
8 év 13 hét
8 év 15 hét
8 év 15 hét
8 év 15 hét
8 év 17 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét