Deczki Sarolta: Mint a kondenz­csík

Kemény István új kötetét az utóbbi évek egyik legszebb könyvborítója ékíti. Albrecht Altdorfer festménye látható a fedélen, a Nagy Sándor csatája. A kép 1529-ben keletkezett, három évvel a mohácsi vész után, de ez itt most nem fontos (vagy legalábbis nem itt fontos). A mindössze másfél négyzetméteres kép az i. e. 333-ban lejátszódott isszoszi csatát ábrázolja, amikor is a makedón király megsemmisítő csapást mért Dareioszra, és ami után beköszöntött a hellenizmus korszaka1.

• Tovább

Deczki Sarolta: „Kelet-Európa Alsó, feltételes megállóhely”1

Jó lenne örülni neki, hogy irodalmunkban az utóbbi időkben szemlátomást megszaporodtak a köz ügyeivel foglalkozó írások. Jó lenne, de szívesen lemondanék erről az örömről, ha nem lenne apropója ezeknek a szövegeknek. Ha nem kéne nekik megszületniük. Én lemondanék Parti Nagy Lajos Magyar meséiről, lemondanék Erdős Virág közéleti verseiről, s lemondanék Kemény István Nyakkendőjéről (hogy csak találomra emeljek ki pár közismertebb szöveget). Túl nagy áruk van ezeknek a verseknek, illetve publicisztikáknak. Persze, erről nem ők tehetnek. Talán még nagyobb ára lenne ennek az egész őrületnek, ha ezek a szövegek nem lennének. Elvégre terápiás célokat is szolgálnak, olvasó és író számára egyaránt. Mi is lenne velünk a heti Magyar mesék nélkül!

• Tovább

Deczki Sarolta: Meseország

A cikk a Beszélő friss számában olvasható.

• Tovább

Deczki Sarolta: Egy tisztes­ség­te­len elbeszélő történetei

Harminc történet és harminc testrész. Ahogyan egy kritikus már kiemelte (Károlyi Csaba: Harminc kicsi testrész. ÉS, LV. évf. 28. szám, 2011. július 15.), úgy áll össze a kötet a harminc rövid prózából (címe szerint mindegyik valamelyik testrész története), ahogyan az emberi test az egyes testrészekből. A test egyes tagjai nincsenek feltétlenül szoros kapcsolatban egymással – példának okáért a hátunk és a lábunk nagyujja vagy akár az orrunk egészen különböző funkciót látnak el –, de az egész normális test úgy áll össze, hogy van benne csont is meg vér is meg máj, meg van kar stb., egészen a legparányibb alkotóelemekig. Vagyis maga a test is egy titokzatos és bonyolult kozmosz, melynek működése nagyon finom és összehangolt munkát igényel az egyes testrészektől.

• Tovább

Deczki Sarolta: Így gondozd a gyomrodat!

A cikk a Beszélő friss számában olvasható.

• Tovább

Deczki Sarolta: Szól a fűmuzsika

Darvasi Lászlónak a tavalyi könyvhétre megjelent nagyregénye szemlátomást megosztotta a kritikusokat. Ennyi idő elteltével már nagyjából kirajzolódnak azok a törések a recepcióban, melyek elválasztják egymástól azokat, akiknek tetszett a regény, azoktól, akiknek nem.

• Tovább

Deczki Sarolta: Ifjúsági regény

Bizonyos vonatkozásokban talán megvilágító erejű lehet Kemény István regényét az életmű egészében elhelyezni, és arra figyelni, milyen párbeszéd jön létre nemcsak a különböző műfajok és műnemek, hanem az egymásból alakuló alkotói fázisok között is. Az eddig megjelent kritikák azonban már elvégezték ezt a feladatot, s feltették azokat a kérdéseket a könyvnek, melyeket ilyenkor illik, úgyhogy ezeket én most megspórolnám magamnak. Annál is inkább, mert a cím szellemében az tűnt számomra a legizgalmasabb megközelítési módnak, ha figyelmen kívül hagyom a regény előéletét, és – kedves vagy nem kedves – ismeretlenként kezelem.

• Tovább

Deczki Sarolta: Forgolódó mintázatok

„Senki nem ért semmit.”
(Henry James)

Úgy tűnik, nemcsak engem foglalkoztat a kérdés, hogy mivégre adnak ki emberek kötetet máshol már amúgy megjelent írásaikból, újra meg újra felmerül a mivégre, mikor alkalmi írások egybeszerkesztésével találkozunk. Hogy a közepébe csapjunk: Angyalosi Gergely is hasonló kérdéseken tűnődik legutóbbi könyvének egyik írásában, melyben kritikustársa, Dérczy Péter kötetét méltatja. Azon, hogy a szerénység jele-e hagyni, hogy az írások a feledésbe merüljenek azokkal a folyóiratokkal együtt, melyekben megjelentek, vagy éppen miért érdemes őket „természetes közegükből” kiragadva „mesterségesen” is életben tartani?

• Tovább

Deczki Sarolta: Huzatos helyek

A cikk a Beszélő friss számában olvasható.

• Tovább