Skip to main content

Erdély Miklós

Erdély Miklós: Találgatás


Tyúkketrec bűze belibben az
ajtón
Mint kislányom jön haza
Pedig meg sem született soha
szegény
Talán épp ettől van szaga.

(1955)







Erdély Miklós: Marathon


Találd ki ki vagyok
Rossz életem merre jár
Tudakozódj tőlem: hallgatok
Száguldó lábam csupa sár.

(1963)





Erdély Miklós: Példázat a próbálkozásról és a várakozásról


– Mit csinálsz?
– Megyek.
– Merre mész te?
– Körbe.
– Körbe-körbe?
– Arra körbe.
– Mi van a batyudban?
– Minden.
– Rádió van-e?








Erdély Miklós: Erdély Miklós Kondor Béláról

Részlet egy 1981 körül készült magnófelvételből


Leonardo és a füttyös kalauz

(…) Kondor Bélánál avantgárdabb jelenséget én azóta sem tapasztaltam. A belépése olyan váratlan volt, és olyan ellenállást fejtett ki első pillanatban, hogy azt most már visszamenőleg nem lehet elképzelni, ugyanakkor a programjában annyira tradicionalista volt, amit szintén nem lehet.


Erdély Miklós: Kelet-európai barátnő


Tegyük fel, hogy itt, Kelet-Európa szívében én is rendelkezem barátnővel, mint az angolszász írók többsége, és én is, akárcsak ők, novellafüzért, kisregényt kerekítek belőle. Attól tartok, hogy máris a képtelenségek vizein hajózom, sőt megkörnyékez az érzés, hogy az elhatározás pillanatában már sem én, sem a barátnőm nem vagyunk kelet-európaiak; ellenkezőleg, én jómódú amerikai író vagyok, barátnőm régészetet tanult Oxfordban, és minimum japán.

Erdély Miklós: Beszéd a hiábavalóságáról


Ha úgy akarja – hát legyen,
Nekem az élet úgyis messzi vásár
S hány verset alszom el
Mikor menetel a gond
Füstölgő hegygerinceken
Mikor a lélekzet is lépéseket számlál

Nyikorgó tenyértörő csónakázás a sötétben
Hajlingolás a talpsebző járhatatlan célért
Míg alant nyomorog a korpás szerelmi holmi

– Kérem ne cibáljon, eresszen el
A kabátom is tudja már:
Nem kell válaszolni

Minden bogyóban méreg
A szemek vizében aljas locsogás
– Jó uram – magával tartanék
Ha az ülésre férek
Jó lesz így, finom takarója van





















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon