Erdély Miklós: Találgatás
Tyúkketrec bűze belibben az
ajtón
Mint kislányom jön haza
Pedig meg sem született soha
szegény
Talán épp ettől van szaga.
(1955)
Tyúkketrec bűze belibben az
ajtón
Mint kislányom jön haza
Pedig meg sem született soha
szegény
Talán épp ettől van szaga.
(1955)
Találd ki ki vagyok
Rossz életem merre jár
Tudakozódj tőlem: hallgatok
Száguldó lábam csupa sár.
(1963)
– Mit csinálsz?
– Megyek.
– Merre mész te?
– Körbe.
– Körbe-körbe?
– Arra körbe.
– Mi van a batyudban?
– Minden.
– Rádió van-e?
Leonardo és a füttyös kalauz
(…) Kondor Bélánál avantgárdabb jelenséget én azóta sem tapasztaltam. A belépése olyan váratlan volt, és olyan ellenállást fejtett ki első pillanatban, hogy azt most már visszamenőleg nem lehet elképzelni, ugyanakkor a programjában annyira tradicionalista volt, amit szintén nem lehet.
Tegyük fel, hogy itt, Kelet-Európa szívében én is rendelkezem barátnővel, mint az angolszász írók többsége, és én is, akárcsak ők, novellafüzért, kisregényt kerekítek belőle. Attól tartok, hogy máris a képtelenségek vizein hajózom, sőt megkörnyékez az érzés, hogy az elhatározás pillanatában már sem én, sem a barátnőm nem vagyunk kelet-európaiak; ellenkezőleg, én jómódú amerikai író vagyok, barátnőm régészetet tanult Oxfordban, és minimum japán.
Ha úgy akarja – hát legyen,
Nekem az élet úgyis messzi vásár
S hány verset alszom el
Mikor menetel a gond
Füstölgő hegygerinceken
Mikor a lélekzet is lépéseket számlál
Nyikorgó tenyértörő csónakázás a sötétben
Hajlingolás a talpsebző járhatatlan célért
Míg alant nyomorog a korpás szerelmi holmi
– Kérem ne cibáljon, eresszen el
A kabátom is tudja már:
Nem kell válaszolni
Minden bogyóban méreg
A szemek vizében aljas locsogás
– Jó uram – magával tartanék
Ha az ülésre férek
Jó lesz így, finom takarója van
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 17 hét
8 év 42 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 50 hét
8 év 51 hét
8 év 51 hét