Skip to main content

Fenyő D. György

Fenyő D. György: Petri György napja

Korszerűtlen Petri-elemzések


A verscímek tűntek fel először. Reggel, Reggel szoktál jönni, Délelőtt, Éjszaka, A nap vége (Magyarázatok M. számára, 1971), Alkonyat (Körülírt zuhanás, 1974), Éjszaka, Félá- – - – - (Örökhétfő, 1981), Reggeli kávézás, Februári hajnal (Valahol megvan, 1986–1989), Már reggel van (Amíg lehet, 1999). Az első megjelent kötet első verse a Reggel, az utolsó megjelent kötet utolsó verse a Már reggel van. Van-e jelentésük, szimbolikus tartalmuk az egyes napszakoknak Petri költészetében?

Fenyő D. György: A rendszerváltás iskolája


Bevallom: eleve elfogult vagyok. Takács Géza könyve, az Iskolapróza az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumról szól, az AKG-ről, az elmúlt évtized egyik legjelentősebb pedagógiai újításáról. Ott voltam az alakulás évében a hétfői megbeszéléseken, a játékokon, a pszichológiai helyzetgyakorlatokban. Részt vettem az első felvételin, felügyeltem, javítottam. Részt vettem az első nagy vitákban, néhány döntésben, néhány anyag kidolgozásában. Majdnem az AKG tanára lettem. Aztán mégsem mentem oda: kölcsönösen nem egymást választottuk. Az AKG sem választott engem, én sem az AKG-t.

Fenyő D. György: Egy ballagás 1998-ból


1998-ban érettségizett az osztályom. Átéltünk addigra mindent, amit négy év alatt egy gimnazista osztály átélhet, volt részünk jóban és rosszban, nagyon jóban és nagyon rosszban egyaránt. Volt három öngyilkossági kísérlet az osztályban. Lett egy súlyos drogfüggő, aki azóta meggyógyult. Volt két kényszerbetegünk és két anorexiásunk. Volt sok szorongó gyerek, teljesítménykényszerrel, rendmániával, megfelelési kényszerekkel.

Fenyő D. György: Az irodalomtanítás állapotáról

Keresztesi József: Héraklész kontra Hercules (Beszélő, 2000. június)


1. Van egy óriásplakát, fekete-fehérben. Rajta idős tanárnő, fehér köpenyben, fáradt, rosszkedvű, lestrapált. Mögötte öreg tábla, krétával számok, képletek, körben elhasznált, leselejtezésre megérett, régi fizikai-kémiai kísérleti eszközök. A szöveg: ő csak maradjon a régi szürkénél. (Lehet, hogy nem pontosan emlékszem: elképzelhető, hogy vagy a régi, vagy a szürke nem is szerepel a mondatban.) Aztán változik a kép, és jön az ifjúság: Haverok, buli, színek. Az élet.

A másik – ez mostanában jelent meg az utcákon. Budapesti városi busz, Ikarusz, BKV.


Fenyő D. György: Az iskola humanizálása

(Történetek és következtetések) – II. rész

Fenyő D. György: Az iskola humanizálása

Történetek és következtetések – I. rész

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon