Skip to main content

Gosztonyi Ágnes

Gosztonyi Ágnes, Zolnay János: A gyógyítás megelőzése


Leválasztás

Június 8-án Makara Péter, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NEVI) megbízott igazgatója értekezletet tartott, ahol bejelentette: szakmai koncepciójába nem fér bele a NEVI négy szatellitintézménye, a Szív Tv-t üzemeltető Szívesház (a felszámolása még májusban, dr. Buda Béla igazgatósága alatt megkezdődött), a természetgyógyász csoport, a Caritas Egyházi Mentálhigiénés Program, illetve a Budai Drogambulanciát és Módszertani Központot működtető Drogmegelőzési Program.


Gosztonyi Ágnes: Vérmezői szombatok


Apró hír a nagyobb lapok bulvároldalán, hogy április 22-én, szombat délelőtt felgyújtottak egy hajléktalan férfit a Vérmezőn, s az áldozatot súlyos égési sérülésekkel kórházba szállították. Többre nem érdemes, mínuszos hírecske: az olvasó borzonghat rajta egy keveset, míg a szeme átugrik a hosszabb, „fejszével fejbe vágta anyósát” típusú közleményre. Elfelejthető néhány mondat, talán eszébe sem jut, mikor még aznap átvág a Déli pályudvari aluljárón.

Gosztonyi Ágnes, Solt Ottilia: A drogozás – tünet

Beszélgetés a főváros drogkoordinátorával


Nyugat-Európában számos nagyváros önálló drogpolitikát alakít ki, ami adott esetben nem azonos az országos drogpolitikával. Van-e Budapestnek saját drogpolitikája?

1990-ben Frankfurt, Hamburg és tán Zürich az ún. frankfurti egyezményben rögzítették saját követendő magatartásukat azon tapasztalatok alapján, melyek szerint a szigorú tiltás, a prohibíció melegágya a bűnözésnek. Ezzel ellentétben az európai fővárosok egy nagyobb csoportja, 22 nagyváros a stockholmi egyezményben a kemény tiltást, korlátozást tartja követendőnek.


Gosztonyi Ágnes: Másodfokú szexuális preferencia


A szabad egyesülésalapítási jog elnyerését követően több homoszexuális szervezet is alakult Magyarországon. 1993 novemberében a homoszexuális filmhéthez kapcsolódó Toldi mozibeli vita után többen mégis úgy gondolták, szükség van egy új egyesületre.

Gosztonyi Ágnes: Huzatos paradicsom


Bár mozgóárusítás a metróállomások területén 1992 vége óta folyik, csak néhány hónapja készült el a szakhatósági szervek véleménye, amelyben sikerült megállapítani, hogy bizony veszélyesen túlzsúfoltak az állomások. Október 28-án tehát a BKV Vagyonhasznosítási Osztálya összehívta az árusok képviselőit, hogy tájékoztassa őket: általános rendezést kívánnak végrehajtani. Összesen 35 pavilon fog épülni a metróállomások felső részein, az első 22 pavilont, a Deák tértől indulva kifelé, már tervezi is az Uvaterv.

Gosztonyi Ágnes: „Mégse kellett vóna eljönni…”

Lómotívum a gyöngyösi politikai performance-ban


Metsző szél és gyönyörű lovak (hátukon kevésbé dekoratív rendőrökkel) fogadnak minket a gyöngyösi templom felé menet. A téren már állnak úgy háromszázan: romák elkerítve, „magyarok” a járdán, érdeklődőn figyelve az eseményeket, mintha egy vasárnapi sétán lennének az állatkertben. Első pillantásra nehéz eldönteni, a kerítés melyik oldalán vannak többen.

A tüntetés, amely – nyugat-európai példára – egy rasszista akció kapcsán a rasszizmus és az erőszak elleni majdnem spontán tiltakozásnak indult, előző vasárnap délutánra tervezve – a nyugat-európai, de akár a ’93.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon