Skip to main content

Győri Péter

Győri Péter: Nem értjük egymást?

További reflexiók kilakoltatott ügyben


Ugyanilyen ügyben volt már dolgunk – nem is egyszer – egymással, és tudom, hogy ő, saját szavaival, utálja az önkényeseket. Most is kőkeményen védi; nem is a törvényt, hanem a törvénnyel önnönmagát. Az önkényeseket az utcára kell kirakni, a jogszabály nem is enged mást! Mondom, itt ez a sok gyerek, velük most mi lesz? Miért nem konzultált a családsegítősökkel? A férfiak most is munkában vannak, honnan fognak dolgozni járni? Csavargó, bűnöző legyen belőlük?

Győri Péter: Szociális csődellátás

Várható viszály és együttműködés


A főváros idén várhatóan 70 milliárd forintból gazdálkodhat, s ebből 6 milliárd a szociális összkiadás, amiből közvetlen segélyezésre 1,2 milliárd forintot fordítanak. Ennek háromnegyed része rendkívüli eseti segélyként mintegy 100 ezer kis- és felnőttkorúnak jutott. A kiskorúakra átlagban havi 198, a felnőttekre 733 forint jutott.

Ma több mint egytucat jövedelempótló segély nem létezik, de ezek szabályai összehangolatlanok, áttekinthetetlenül kaotikusak, feltételeik akár rendkívül szigorúnak is értelmezhetők, tehát csábítanak az önkényességre.


Győri Péter: Felszólalás a kilakoltatásra ítéltek ügyében


A városi társadalom alsóbb régióiban állandó ütközetek folynak a hatóságok és a nincstelenek között.

Győri Péter, M. László: Helyzetjelentés


A statisztika margóján


„És lőn azokban a napokban, Augustus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeírattassék. …Mennek vala azért mindenek, hogy beírattasanak, ki-ki a maga városába. Felmérte pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, mely Betlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt: Hogy beírattassék Máriával, aki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala. És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő születésének napjai.

Győri Péter: Hajléktalanok – a szavak és számok hálójában

Nincs olyan, hogy „hajléktalanok”. Helyesebben, van egy ilyen fikció, ahogy minden megjelölés az. Aki ott az aluljáró telefonfülkéjében fekszik nap mint nap, ő az, ő hajléktalan.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon