Skip to main content

Győri Péter

Győri Péter: Szegénypolitika versus szociálpolitika – széljegyzetek

Ottilia '70

Amikor 1981-ben a MTA Szociológiai Kutató Intézete megbízást kapott, hogy öt éves kutatómunkával kidolgozza a szociálpolitika hosszú távú fejlesztését megalapozó koncepciót (sic!), ez – ahogy Ferge Zsuzsa fogalmazta a kutatás eredményeit összegző kötet bevezetőjében1 – kimondva-kimondatlanul a szociál- és társadalompolitika politikai megítélésének és elfogadásának változásával függhetett össze.

Győri Péter: Baj lesz ebből…!


A szereplők

Mezei György: középiskolai tanár, szociális munkás. 1988 januárja óta az Újpesti Családsegítő Központ vezetője, a Twist Olivér és a Lehetőség Alapítvány létrehozója (pártonkívüli).

Derce Tamás: jogász-vállalkozó, volt igazgatási osztályvezető, 1990 végétől Újpest SZDSZ-es polgármestere.

Nagy István: számítógép-programozó, fideszes újpesti önkormányzati képviselő. 1992 közepétől alpolgármester.






Győri Péter: „Lakástörvény” – koncepció nélkül


A régi Országgyűlés 1989 végén hozott egy határozatot a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról és az 1990. évi intézkedésekről. A határozat előzményei természetesen MSZMP KB-állásfoglalások és -irányelvek voltak, meg a többéves koncepció-készítgetés, jól fizetett tétovázás.

A hosszas készülődésnek legalább annyi haszna lehetett volna, hogy kiépül a majdani döntéshez szükséges információs és szakértői bázis.


Győri Péter: Megjelent egy rendelet – fele


A népjóléti miniszter rendelete a hajléktalangondozó intézményekről.

1989 elején, amikor hat vállalkozni kész barátommal létrehoztuk a Hajléktalanokért Társadalmi Bizottságot, egyik legfőbb célunk volt, hogy a magyar szociális rendszer nézzen szembe az – akkor felgyorsuló – szociális válságjelenségekkel, köztük a hajléktalansággal, s elhallgatás helyett nevezze nevén a problémát, építse be segítő-ellátó rendszerébe.

Ez a rendelet áttörésnek is tekinthető, mert – ha lassan is született – végre beemeli a jogalkotásba a hajléktalankérdést.




Győri Péter: Melyik irányba menjünk, avagy mi legyen a lakókkal és a lakásokkal?

Lakásvita


Amikor tavaly októberben elmentem a terézvárosi polgármesteri hivatal előtt folyó kisebb demonstrációra, legnagyobb meglepetésemre nem felháborodott polgárokkal, hanem elbizonytalanodott, tájékozatlan, kérdéseikre válaszokat váró, jórészt idősebb terézvárosi lakókkal találkoztam.

Győri Péter: A szövetség a kiút

Vannak kiutak?


De a szövetséghez előbb létre kell jönniük a feleknek, akik megkötik azt.

A Kónya-irat fogadtatásakor vált teljesen egyértelművé, hogy az MDF-ben egy immár szervesen megépült jobboldali-konzervatív-populista-tekintélyelvű irányzat erősödött meg, melyre – a miniszterelnököt is beleértve – önmagunkat becsapó szemfényvesztés ráolvasni, hogy nem is olyan, amilyen, igazából nem is az, ami, határolja el magát… mitől is? Önmagától?


Győri Péter: Jön a tél

A távfűtési díjakról


Lényegében már az 1991-es költségvetés parlamenti elfogadásakor eldőlt, hogy – többek között – a távfűtési díjakat is jelentősen fel kell emelni ebben az évben a központi árkiegészítés megszüntetése miatt. Ennek részleges végrehajtásaként az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium június 1-jétől 70 százalékkal megemelte a távfűtési díjakat.

Győri Péter: Lakás legfeljebb féláron?


Eddig a forgalmi érték 15, 30 vagy 40 százalékát kellett megfizetni vételárként a többlakásos ingatlanoknál (az egylakásos házaknál többet) attól függően, hogy 5 vagy 15 éven belül volt-e teljes felújítás. Ha nem volt, vagy vitatott volt, hogy valóban teljes felújítás történt-e 15 éven belül, akkor a forgalmi érték 15 százalékát kellett megfizetni.

Győri Péter: Lakásajándékok


Lehetett volna

Különböző napilapokban az utóbbi hetekben sokan – köztük jómagam is – kifejtettük nézetünket aktuális lakásügyi problémákról. Szabadjon most néhány általánosabb gondolatot megpendítenem.

Mi lehetne – lehetett volna – a rendszerváltás logikája a „lakásfronton”?

Véleményem szerint legelső lépésben, mintegy politikai gesztusként is, nyilvánosságra kellett volna hozni az előző pártállam kiskapus, huncut rendeleteit, belső utasításait. Ezeket a kiskapukat azonnal be kellett volna csukni.






Győri Péter: Hogyan készülnek a lakáskoncepciók?

Győri Péter beszélgetése Oszlányi Zsolttal


Oszlányi Zsolt 46 éves. 23 évesen előadóként kezdte az Országos Tervhivatalban, majd a lépcsőfokokat végigjárva lakáspolitikus főcsoportfőnök-helyettesként érte 1990 tavaszán az OT megszüntetése. Azóta főosztályvezető-helyettesként a Pénzügyminisztériumban dolgozott, szeptemberben kérték fel a Népjóléti Minisztériumban alakított lakáspolitikai főosztály vezetésére.

Győri Péter szociológus, a fővárosi önkormányzat képviselő-testületének tagja, a szociális bizottság elnöke.



Gy.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon