Havas Fanny: 900 perc vers

Beszélő: Január elsejétől április 11-éig a Bartók rádióban mindennap József Attila-versek hangzanak el. Este 10 óra körül 10–12 percben.

Galkó Balázs: Ez egyébként pontosan 100 nap József Attila születésnapjáig. Száz részben elhangzik József Attila minden verse, hatszázvalahány vers. Április 11-én pedig az egész anyagot leadja a Bartók rádió, csak hírek lesznek közben.

Ez kinek az ötlete volt?

Az enyém.

• Tovább

Havas Fanny: „Búcsúzzanak egyelőre csak az urak…”

A koncerted plakátján három finom X. Ez mit jelent?

Az a Ki mit tud, amin először nagy nyilvánosság előtt megjelentem Gergely Ági osztálytársnőm és barátnőm oldalán, hát az bizony ’62-ben volt, idestova három évtizede. Ez pedig elég kerek évforduló ahhoz, hogy együtt megüljük, és egy nagy zenélést csapjunk.

Hogy válogattad össze a dalokat? Milyen szempontok szerint?

Lesznek egészen régiek is, a kezdetektől egészen 1992-ig.

• Tovább

Havas Fanny: Ebben az egyetlen életben

Amikor együtt jártunk egyetemre – a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején –, te francia és spanyol nyelvet tanultál szenvedélyesen. Azt lehetett tudni, hogy nem lesz belőled szobatudós. Nyugtalan lélek voltál. De hogy ekkora fordulatot teszel majd, arra nem gondoltam.

Három élmény – nem közvetlen élmények, hanem három könyv elolvasása hatott döntően rám.

• Tovább

Havas Fanny: Egy valódi mester

• Tovább

Havas Fanny: Újra a Korczakról

Méltatlan Andrzej Wajdához, méltatlan filmjéhez, annak témájához – a zsidó doktor és árvaháza Treblinkában végződő tragédiájához – és méltatlan szabadságunkhoz, a demokráciához, hogy a Korczakot csupán egyetlenegyszer, s akkor is szinte észrevétlenül vetítették nyilvános moziban, s egyszer a Lengyel Kultúrában (szinkrontolmáccsal).

Nemcsak arról van szó, hogy megint elsikkad egy érték, hanem arról is, hogy megint elmulasztunk egy olyan alkalmat, amely tálcán kínálja a zsidókérdés számos aspektusának, neuralgikus pontjának nyugodt tisztázását a művészi ábrázolásával kapc

• Tovább

Havas Fanny: A hallgatás megeszi a lelket

Szendi Gábor 36 éves. Éppannyi idős, mint édesapja volt 1958-ban, kivégzésekor. Ez a majdhogynem mágikus mozzanat hatja át a pillanatot, amikor átveszi Szendi Dezső alezredes posztumusz vezérőrnagyi kinevezését Göncz Árpád ideiglenes államelnöktől, Antall József miniszterelnök, Für Lajos honvédelmi miniszter, valamint Vásárhelyi Miklós, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága elnöke jelenlétében, a Parlament Kupolacsarnokában, 1990.

• Tovább

Havas Fanny: Orfeo, Stúdió „K” és a közeg

Ami azt illeti, elég hamar, már másfél évi működés után lecsaptak rájuk: az Orfeo Bábegyüttesre meg az Orfeo Stúdióra. Volt is miért. A két fő hangadó, Malgot István, a bábosok vezetője, az Orfeo alapító tagja és Fodor Tamás, a Stúdió vezetője már korábban – még egymástól függetlenül – is elkövettek ezt-azt. Fodor például nem átallt Haraszti-, Dalos-, Pass Lajos-, Halmos Ferenc-verseket szavalni második előadóestjén, 1971-ben. Csupa politikailag megbízhatatlan, a ’68-as baloldali diákmozgalmakkal, a maoizmussal rokonszenvező fiatal költő felforgató, szocializmusellenes verseit.

• Tovább