Skip to main content

Köllő János

Köllő János: 3/XII. Mi jön a segély után?

Munkanélküliség


Annak valószínűsége, hogy egy N napja segélyezett munkanélküli 60 napon belül kilép a segélyrendszerből (1991. július 20. és szeptember 20.

Köllő János: Átlagállásidő

1/XII. Milyen hosszú a munkanélküliség?
Munkanélküliség


A hivatalos adat szerint ma Magyarországon a „munkanélküliség átlagos hossza” idén év elején 170 nap volt. (Mostanra ez kétszáz nap fölé emelkedett.) Vajon ez azt jelenti-e, hogy az átlagos munkanélküli ennyi ideig van állás nélkül? Semmiképp. Ez az adat azt jelzi, hogy a megfigyelés időpontjában segélyt kapók átlagosan ennyi ideje voltak a regiszterben.

Olyasféle adat ez, mint az átlagéletkor: Magyarország lakossága ma átlagosan 37 vagy 38 éves. Ez azonban, szerencsére, nem jelenti, hogy egy átlagos magyar polgár csupán 37 vagy 38 évig fog élni.


Köllő János: Itt a vég – kielégítés!


Helyénvaló dolog-e ezek után konkolyt hinteni az össznemzeti egyetértés tiszta búzájába? Ráadásul, ha példás szociális érzékenységről tanúskodó intézkedésről van szó? Csakhogy ami „szociális érzékenységnek” látszik, véleményem szerint nem egyéb vétkesen könnyelmű népszerűséghajhászásnál.

Köllő János: „Az enyém, a tied mennyi lármát szüle…”

(Két megjegyzés Bauer Tamás cikkéhez)


A privatizáció, „hatalomátmentés” és külföldi tőkerészesedés kérdéseiben fejtette ki „különvéleményét” Bauer Tamás a Beszélő, 1990. június 9-i számában. Manapság, amikor az állami vagyontárgyak magánkézbe adását rituálisan a „kiárusít” igével illetjük, és köztudomásúlag „veszélyben a nemzeti vagyon”, valóban nem árt emlékeztetni arányokra és mértékekre.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon