Skip to main content

Molnár Gusztáv

Molnár Gusztáv: Érdekszférák zenéje I.


A milánói dóm körüli tenger sok könyvesbolt egyikében kotorászva bukkantam rá Maurice Duverger franciául és olaszul egy időben megjelent Europe des Hommes (Polgárok Európája) című könyvére. A tekintélyes francia alkotmányjogász, az Európai Unió radikális megreformálásának szükségességéről meditálva többször is felemlegeti a nyugati politikusok e századi különös viselkedését.

Az európai hatalmak század eleji, világháborúba torkolló lépéseit Duverger szerint csak felelőtlen gyerekek játékához lehet hasonlítani.


Molnár Gusztáv: Érdekszférák zenéje II.


Geopolitikai állandók

„Németország a századelőn Európa vezető hatalma volt. És most, a század végén újból hasonló helyzetbe került.” Richard Holbrooke volt bonni amerikai nagykövet, aki július elsejétől immár a State Department európai ügyekért felelős államtitkára, nem azért jelentette ki nemrég a fentieket, mert udvarolni akart a németeknek. Csak egy nyilvánvaló tényt állapított meg, amit mellesleg az európai jövő zálogának tekint.


Molnár Gusztáv: Szenczei, Szárszó, egyebek…


Szenczei László, akit a Nagyvilág művelt és kissé titokzatos szerkesztőjeként ismertek Budapesten, 1935 és 1940 között a modern, poszttotalitárius liberalizmus legkiválóbb képviselője volt Erdélyben. Az Erdélyi Helikonban éveken át írt francia folyóiratszemléje, a szabadkőműves Ligeti Ernő szerkesztette Független Újságban, a baloldali-liberális Brassói Lapokban, a neokonzervatív Hitelben megjelent cikkei és tanulmányai a nyolcvan decembere utáni ínséges időkben lelkesedéssel töltöttek el.

Molnár Gusztáv: Miért kell a konföderáció?


A Beszélő múlt heti számának utcára kerülése előtt fél nappal megjelent cikkemben (Magyarország és a geopolitikai tér, Magyar Hírlap, 1992. ápr. 23.) azon kesergek, hogy a kormánynak a jelek szerint nincs ideje stratégiai kérdésekkel foglalkozni, az ellenzék pedig nem akarja vagy nem meri az összmagyarság jövőjével kapcsolatos kérdéseket végiggondolni. Szabó Miklós A Habsburg–Nagy-Magyar birodalom című cikkének elolvasása után azt hiszem, árnyalnom kell a képet.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon