Skip to main content

Molnár Gusztáv

Molnár Gusztáv: 12. Unió

„Mit kívánna ma a magyar nemzet?”


1848. május 26-án, pár nappal a 12. pontot törvénybe iktató, de a szászok vonakodása és a románok nyílt ellenkezése miatt azt demokratikus értelemben nem legitimáló kolozsvári diéta összeülése előtt lelkes pesti decemvirek küldöttsége érkezett Kolozsvárra, „bevégezni Erdély históriai végestéjét”, és „felderíteni az egyesült Magyarhon dicső hajnalát”. Egyikük, egy bizonyos Székely József, az alkalomhoz illő „gyönyörű költeményt” írt.

Molnár Gusztáv: Választási geográfia

Az erdélyi kérdés


Az alábbi összefoglalóban különbséget teszünk erdélyi és regáti választópolgárok, valamint Nyugat-barát és posztkommunista erők, illetve pártok között. Ha az erdélyi szavazatok különbözősége már az 1990-es választások után nyilvánvaló volt, a két szembenálló politikai tábor elnevezése magyarázatot igényel. Nyugatosnak tekintem azokat az erőket, amelyek az integrációt és az ebből fakadó gazdasági, politikai és jogi célkitűzések maradéktalan teljesítését tekintik a román politika abszolút prioritásának.

Molnár Gusztáv: „Premodern” provincia

Polgári nacionalizmus


Heller Ágnes szerint „nem akarhatjuk, hogy az egész világ a mai Afrikához – vagy tehetnénk mi, innen Erdélyből hozzá: a mai Balkánhoz – legyen hasonlatos”, tehát abban vagyunk érdekeltek, hogy a modernitás életképes legyen. Amit ő „reflektált posztmodern perspektívának” nevez, tulajdonképpen aggódás a végtelen progresszió kényelmes perspektívájától megfosztott, tehát emberarcúbb modernitásért, amelyet a „reflektálatlan posztmodern újdogmatika” a maga együgyűségében mindenestül elutasít.

Molnár Gusztáv: Az erdélyi kérdés

Gelu Pateanu emlékének ajánlom
Az erdélyi kérdés


A beati possidentes… igen távol állanak annak felismerésétől, hogy túlfeszítették a húrt a győzelem pillanatában, és hogy más népek jogosult életérdekeinek a rovására visszaéltek a kedvező pillanattal. De van-e a nemzetek életében egyáltalán más momentum, amelyben ily felismerés lelkükben megszületik, mint az a pillanat, amikor már késő?
(Bethlen István 1933.

Molnár Gusztáv: A NATO-bővítés geopolitikája


Kedveseim, keletet, nyugatot nem tudva ülünk itt,
Nem tudjuk, hogy merre bukik le a földre sugárzó
Nap, s hogy merről kél.
(Odüsszeia, X. 190.)

Ez a tanulmány nem óhajtja megindokolni, miért van szükség a NATO-bővítésre, és az esélyek latolgatásával sem foglalkozik.





Molnár Gusztáv: Veszedelmes moldovánok

Geo ex machina


Vlad Socor, a Szabad Európa Moldovával és FÁK-ügyekkel foglalkozó munkatársa a Teleki László Alapítványban nemrég megtartott kitűnő, a román nagykövetség két munkatársa által is nagy figyelemmel követett előadásában kiemelte, hogy a Moldovai Köztársaság a gagauz etnikai autonómia megadásával és általában a kisebbségi kérdés toleráns kezelésével Kelet-Európában elsőként, és eddig egyedüliként alkalmazta a gyakorlatban a különböző nemzeti közösségek egy államon belüli teljes egyenlőségének eddig csak Nyugat-Európa bizonyos országaiban, illetve tartományaiban (Svájcban, Belgiumban, Finnorszá

Molnár Gusztáv: A protestáns etika és a KGB szelleme

Geo ex machina


Az amerikai–orosz viszony ma már csupán egyik – kétségtelenül fontos – alesete a West és a Rest, a Nyugat és a Többiek közötti valóban globális jelentőségű kapcsolatrendszernek. Oroszország nem a Sötétség Birodalma, és Amerika sem Glavnij Protyivnyik (Főellenség) többé, ahogy Gordievsky haszonnal forgatható könyve (KGB. The inside Story) szerint a második világháború óta több mint 40 éven keresztül nevezték.

A legtöbb nyugati szakértő egyetért abban, hogy Oroszországban gyakorlatilag a titkosszolgálatok vannak hatalmon.


Molnár Gusztáv: Novaja geopolitika

Geo ex machina


Stanescu-Stanisoara, a SZER román adásának egykori igazgatója volt talán az első, aki a „forradalom” utáni román politika sajátos mechanizmusait és módszereit elemezve, a bukaresti kormánypalota és a történelmi pártok székházai elleni „munkás”-akciók és Marosvásárhely után, 1990 tavaszán megfogalmazta a titkosszolgálati uralom kifejezést.

Molnár Gusztáv: Jövő-menő Ferdinándok

Geo ex machina


„Kategorikusan a régi Románia híve vagyok!” – mondta Lucian Pintilie legújabb filmje, a Felejthetetlen nyár Örökmozgó-beli (egyszeri) vetítése után. Ezt ugyan megtoldotta néhány félrevezető gondolattal a királyságról, a kommunizmus előtti korszak ideális viszonyairól, de a Petru Dumitriu novellája alapján készült, 1925-ben, az akkori román–bolgár határon játszódó filmen és Pintilie szavain elmerengve lassan kiderült, hogy a „régi Románia” kifejezés alatt itt egészen mást kell érteni, ami immár nem L. P.

Molnár Gusztáv: Devolúció

Geo ex machina

 
Annyit fejlődtünk már és annyiszor, hogy igazán jól jönne valamennyiünknek egy alapos visszafejlődés. Legalábbis Nagy-Britanniában így gondolja ezt a skótok 82 százaléka és a pillanatnyilag a toryknál összehasonlíthatatlanul népszerűbb Labour. Ugyan Major szerint az egész nem más, mint dőreség, ifjonti őrület („folly”, „teenage madness”), a dolog halálosan komoly.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon