Skip to main content

Nagy Gábor

Nagy Gábor: Major Európa felé vezeti Nagy-Britanniát

Kilépve Thatcher árnyékából


Csodálatos győzelmet arattunk – jelentette ki még a választási előrejelzések alapján, de a végleges eredmények megismerése előtt John Major, a toryk vezetője. Helyesebb lett volna, ha azt mondja: csodával határos módon győztünk. Ezt azonban politikus legfeljebb hallgatag bizalmasainak mondhatja. Győzelmükkel a konzervatívok azt érték el, ami utoljára Lord Liverpoolnak sikerült: negyedszerre is megszerezték a felhatalmazást az Egyesült Királyság kormányzására.

A nagy vesztes, Neil Kinnock, a hétvégi mérlegelés után, hétfőn bejelentette: visszalép a párt vezetésétől.


Nagy Gábor: Bush, az autóügynök


Az amerikai elnök ázsiai körútja sokak szerint nemigen volt méltó a Fehér Ház gazdájához. A japán lapok például úgy vélték, Bush leginkább egy detroiti szuper autóügynökre hasonlított, aki a három nagy amerikai autógyár termékeit igyekszik eladni… Így aztán rendkívül kétséges, hogy a mostani ázsiai tárgyalásokkal tudta-e növelni népszerűségét a recesszió terheit nyögő amerikai választópolgárok körében.

Nagy Gábor: Bush, a pókerjátékos


Bush amerikai elnök egyelőre mégis azokra a tanácsadóira hallgat, akik azt javasolják, várja meg a legutóbbi kamatcsökkentések hatását, és csak azután, talán jövőre jelentsen be gazdaságélénkítő csomagot.

Nagy Gábor: A banktörténelem legnagyobb svindlije


A BCCI-t 1972-ben alapította Aga Hasszán Abedi, Abu Dhabi uralkodója Zajed bin Szultan el-Najan segítségével, 2 millió dolláros alaptőkével. A majd két évtized alatt a világ ötödik legnagyobb magánkézben lévő bankjává nőtte ki magát, 73 országban több mint 400 fiókkal rendelkezett. Ázsiai üzletembereket, közel-keleti olajvagyon-tulajdonosokat éppúgy betétesei között tudhatott, mint nagy-britanniai önkormányzatokat vagy fejlődő országbeli központi bankokat.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon